Ismét kiállították Stockinger József exlibris-­gyűjteményét

Vannak dolgok a világon, melyeknek az értéke az idő elteltével folyamatosan nő. Ezeknek az értékeknek az egyik alappillérét a könyvek jelentik, hiszen ki ne olvasott volna szívesen egy magával ragadó történetet gyermekként? Így volt ezzel Stockinger József fehérvári közéleti ember, nyomdász is, aki a könyvek szeretetét édesanyjának köszönhette. Egy korábbi, lapunknak adott interjújában elmesélte, kiskölyökként a Winnetou, majd fokozatosan más történetek hozták izgalomba. Az iskolai kötelező olvasmányokban több tanévvel előbbre járt, a könyvek elvarázsolták, életfogytig, sok tanulságot adva. Idővel pedig folyamatosan kereste a könyvekben a különböző neves grafikusok illusztrációit.

A mai okostelefonok és táblagépek világában a fiatal generációnál azonban lassan feledés homályába vesznek a könyvek, pedig vannak olyan irodalmi alkotások, amelyek magukban hordozzák történelmünket, őseinket. Erre is kiváló példaként szolgál Sto­ckinger József székesfehérvári nyomdász exlibris-gyűjteménye, amely kisebbfajta időutazásra invitálja az érdeklődőket. A tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős ismerettel szolgálnak, miközben esztétikai élményt is nyújtanak. 

De mit is jelent maga az ex libris kifejezés? – Úgynevezett könyvjegyek, vagyis az adott könyv hovatartozását jelző grafikák. Jellemzően a tulajdonos monogramját, címerét, rá utaló ábrázolásokat tartalmaznak – mondta Stockinger József. Mint megtudtuk, az ex librisek már a könyvnyomtatás előtt is léteztek, afféle könyvtulajdonosi bejegyzésekként, hiszen még kézzel írott alkotások esetében is fontos volt a tulajdonjog jelölése, így ezt a módszert már a kódexek idején is előszeretettel használták. A legrégibb tulajdonjegyeket egyébként időszámításunk előtt 1400 körülről találták. Később, a könyvnyomtatás elterjedésével már valódi, grafikai úton sokszorosított ex librisek készültek, melyekkel a könyv hovatartozását jelölték. 

Ahogy maga a neves gyűjtő is kiemelte, a kiállítása év eleje óta látogatható és egészen január 29-ig meg is tekinthető a Széna téri Tagkönyvtár nyitvatartási idejében. Az alkotásokon kívül a technikai megvalósításhoz szükséges eszközök és grafikai folyóiratok is bemutatásra kerülnek – mondta.