Először jártak itt, de nem utoljára! - Interjú a hazánkban sci-fit forgató brit színésznőkkel

Amint arról korábban portálunkon is beszámoltunk, Gallai József veszprémi filmrendező nemrégiben forgatta legújabb, Égbolt (avagy Project Skyquake) című sci-fijét, melynek főszerepét a két feltörekvő brit színésznő kapta meg. A stábban az előszállási Marton Pál is ott volt, aki werkfotósként és technikai asszisztensként vett részt a produkcióban. A hölgyek egy hetet töltöttek el a szomszédos megyében, ezalatt számos hungarikumot kipróbáltak, megcsodálták a Balaton szépségét és nem utolsósorban olyan élményeket szereztek, melyek után mindketten kijelentették, biztosan visszatérnek Magyarországra! 

– Egy pár szóban mesélnének nekünk magukról, hogy a magyar olvasók is jobban megismerhessék Önöket?

Laura Saxon: A nevem Laura Saxon, a Hertfordshire-ben található Stevenage városából érkeztem. Van három kutyám, akiket végtelenül szeretek. A színészet, mióta az eszemet tudom, vonzott, rengeteg workshopon vettem részt, valamint különböző drámaiskolákba is jártam, mint például a Celebrity Talent Academy vagy a Sylvia Young School. 13 éves koromban kezdtem komolyabban foglalkozni a színészettel, 16 éves koromban pedig két fantasztikus ügynökség felfedezettjeként képviselhettem az Egyesült Királyságot egy los angeles-i kongresszuson. Jelenleg 27 éves vagyok, számos rövidfilmben, egész estés alkotásban és színházi produkcióban vettem már részt, sőt, a kamera túloldalán is volt lehetőségem aktívan tevékenykedni. Utóbbi egy remek lehetőség volt arra, hogy megismerjem a színészetet egy másik perspektívából. Mindenkinek javaslom, hogy a kamera mindkét oldalán próbálja ki magát, mert fontos dolgokat tanulhat meg közben a szakmáról.

Laura Ellen Wilson: Laura Ellen Wilson vagyok, az Egyesült Királyságban, Lancashire-ben élek. 2013-ban, hobbiból kezdtem a színészi pályát, ám ez azóta a legnagyobb szenvedélyemmé vált. Amikor 2017-ben befejeztem az énekesi, táncosi karrieremet a tengerentúlon, akkor döntöttem el igazán, hogy a színészet az én világom - ma pedig itt vagyok!  

– Hogyan kerültek kapcsolatba az Égbolt című produkcióval?

Laura Saxon: Korábban dolgoztam már együtt Gallai József rendezővel néhány projekten. Volt egy kisebb szerepem a Kísértetnaplókban (The Poltergeist Diaries), ahol Emily Trottot formálhattam meg. Ezt követően a Rejtekhelyben (I Hear the Trees Whispering) az egyik főszereplőt, June-t játszhattam el. Mindkét filmet nagyon élveztem, és örülök, hogy a részese lehettem. Amikor József felajánlotta Margot szerepét az Égboltban, azonnal lecsaptam a lehetőségre, hogy ismét együtt dolgozhassunk.

Laura Ellen Wilson: Szintén jó pár éve ismerem a rendezőt, kisebb szerepet két korábbi filmjében, a Kísértetnaplókban és a Rejtekhelyben is eljátszottam már, ezeket mind otthon rögzítettem. Ezt követően kaptam Józseftől egy üzenetet, amelyben megkérdezte, volna-e kedvem elolvasni a legújabb forgatókönyvét. Imádtam, és azonnal elfogadtam Cassie szerepét.  

– Hogyan írnák le a film forgatását?

Laura Saxon: Az Égbolton dolgozni egy fantasztikus kaland volt! Korábban még sosem forgattam found footage, azaz talált kamerás stílusban, de a magyarországi forgatás után azonnal beleszerettem. Az pedig, hogy az egyik legjobb barátnőmmel dolgozhattam együtt, még különlegesebbé tette az egészet. Mindezt tovább tetőzte, hogy egy számomra idegen országban készült a film. Rendkívül hálás vagyok ezért a lehetőségért, mert Magyarország gyönyörű hely! A stáb csupa kedves emberből állt össze, akiket ma már örömmel nevezhetek barátaimnak. Mindent összegezve, az Égbolt forgatása életem egyik legjobb élménye volt, nehéz szavakkal kifejeznem, hogy mennyire élveztem.

Laura Ellen Wilson: Kicsit féltem a koronavírus miatt a repüléstől, de az izgatottságom mindennél nagyobb volt. Ez volt életem első found footage/vlog-jellegű filmforgatása, és borzasztóan jól éreztem magam. Ez a filmezési mód egy remek lehetőség arra, hogy hatásosan meséljünk el egy történetet, és mivel maguk a színészek kameráznak, a néző és a karakterek között egy meghitt kapcsolat is ki tud alakulni. Nagyon várom már, hogy láthassam a végeredményt! 

– Volt esetleg olyan forgatási nap vagy jelenet, amit kiemelnének a többi közül?

Laura Saxon: Az egészet borzasztóan élveztem, de van egy-két olyan nap, ami kiemelkedik a többi közül. Ilyen volt, amikor először találkoztam a stábtagokkal. Az első öt perc után minden félelmem elmúlt, mert mindenki annyira kedves volt. Egy másik emlékezetes kaland az éjszakai forgatás volt, aminek a részleteibe most nem mehetek bele, mert elárulnék vele a történetből jó pár dolgot, de olyan sokat nevettem akkor, hogy ahogy visszagondolok rá, már az mosolyt csal az arcomra. Ha pedig jelenetet kellene választanom, számomra egyértelműen a finálé volt a csúcs, amiről túlzottan sokat ismét nem árulhatok el, de már csak ha rágondolok, beleborzongok annak tökéletességébe. Alig várom, hogy láthassam teljes egészében a filmet! Iszonyatosan büszke vagyok a csapatra, és mindig emlékezni fogok a sok nevetésre és vidámságra, amivel a forgatás együtt járt.

Laura Ellen Wilson: Az egész munkát nagyon élveztem, de számomra a kedvenc jelenet egy ötperces, vágatlan beszélgetés volt egy autóban. Mindösszesen két felvételből sikerült megvalósítanunk úgy, hogy Laura Saxon közben a vezetésre is koncentrált, britként pedig nekünk kifejezetten szokatlan volt az út "rossz oldalán" haladni.

– Dolgoznának újra ezzel a stábbal?

Laura Saxon: Őszintén remélem, hogy lesz még lehetőségem rá! Nemcsak a forgatáson, hanem a szünetekben is annyira különleges hangulatot teremtettek. Esténként hosszasan beszélgettünk, Marton Pál, becenevén Scrap még néhány angol kifejezést is megtanult a kedvünkért, és amikor felbukkant, a kacagás garantált volt. Krenács Péterről hasonló jókat tudok elmondani, végig nagyon kedves volt velünk a forgatás során. Szántó Bálint a stáb halkabb tagjai közé tartozott, de amikor megszólalt, könnyes nevetés követte minden szavát. József pedig olyan volt számomra, mint egy apafigura. Amikor hajnali háromkor megérkeztünk a transzferrel Veszprémbe, a szállásunk ajtajában várt, és hatalmas mosollyal az arcán köszöntött minket. Azonnal tudtam, hogy vigyázni fog ránk itt tartózkodásunk alatt. Vasárnap pedig, a forgatás befejeztével autóba ültünk, és meglátogattuk a Balatont is, ahol egy finom ebéd mellett elemeztük ki a hét eseményeit. Nem kérdés, hogy szívesen dolgoznék újra a csapattal.

Laura Ellen Wilson: Egy percig sem gondolkodnék rajta, természetesen bármikor. Remekül éreztük magunkat a forgatás során és mindenkivel rendkívül jól kijöttünk. Az a pozitivitás, ami a stábból éjjel-nappal áradt, varázslatossá tette számomra a munkát. Az Égboltra mindig meleg szívvel fogok visszaemlékezni.

– Hogy tetszett Önöknek Magyarország és Veszprém környéke?

Laura Saxon: Imádtam, mindenki, akivel beszéltünk, igazán kedves és nyitott volt. Veszprém egy gyönyörű város, ahova a családomat is szívesen elhoznám nyaralni. Az egyik kedvenc helyem egyértelműen a Balaton volt. Kipróbáltam számos helyi ételt és italt, és mind nagyon ízlett. 

Laura Ellen Wilson: Mind Magyarországot, mind Veszprémet imádtam! Amint csak lehetséges, szeretnék visszatérni, és még jobban felfedezni a magyar kultúrát. No és persze kipróbálni az ételeket. A gulyást megkóstoltam és mennyei volt. Egy igazi minőségi étel! Természetesen a pálinka sem maradhatott ki, amit finoman szólva is szokni kellett, de végül megkedveltem. 

– Milyen projektek várnak még Önökre a jövőben?

Laura Saxon: Több filmben szerepelek idén, ami nagy örömmel tölt el, hisz tehetséges stáb társaságában tudok nagyon színes karakterek bőrébe bújni, mindenféle műfajban. Ez számomra kifejezetten izgalmas, hiszen minden stábtag képes valami olyat bedobni a közösbe, amitől minden projekt különlegessé válik. Nagy vágyam egy TV sorozatban részt venni, ahol lehetőségem lenne igazán kibontani egy karaktert, és végignézni annak fejlődését.

Laura Ellen Wilson: Hamarosan két nagyjátékfilm, a Michael Bray és James Hobling rendezésében készülő Homesick (Honvágy) és Mark Spayne This Time Next Year I'll Be Famous (Jövő ilyenkor már híres leszek) című alkotásainak munkálatai kezdődnek meg, majd Matt Shaw rendezésében a Ghost (Szellem) című rövidfilm is vár rám. Ezeken túl pár projekt kialakulóban van, de mivel a szerződéseket még nem írtuk alá, egyelőre részleteket nem árulhatok el.