First ladyk Rómából: történetek a birodalom emlékezetes nőalakjairól

Hallottak már Valeria Messalináról, akit a legkéjvágyóbbként jellemeztek a császárnék között? Vagy Flavia Julia Helenáról, aki karitatív cselekedeteket vitt véghez? A Szent István Király Múzeum márciusra szervezett tematikus, nőket a középpontba helyező előadásainak egyikén arról beszélt Kiss Alexandra régész, hogyan éltek a nők az ókori Római Birodalomban. Kiemelten pedig néhány uralkodónéval is megismerkedhetett a hallgatóság. Férfiak árnyékában. Róma first ladyjei – a cím nagyjából meg is határozza, hogyan viszonyultak a nőkhöz az uralkodók. Kiss Alexandra azonban először általánosságban mesélt arról, milyen jogok illették a nőket, hogyan bántak velük abban az időben. 

Kiderült például a rabszolganők kapcsán: ha egyet eladtak, akkor a volt tulajdonos védhette azzal, hogy kikötötte, az új tulajdonos nem foglalkoztathatja prostituáltként. A lányokat jellemzően 12–15 éves korukban férjhez adták, a feleségeknek pedig a háztartás vezetése mellett műveltséget is kellett szerezniük, hogy szórakoztatni tudják urukat. Az arisztokrácia körében az úgymond emancipált nők is örökölhettek például földtulajdont, üzletelhettek, befektethettek akár a hajózásba. A nők mindennapjai a férfiakéhoz hasonlók voltak: a leggyakoribb társadalmi tevékenység a fürdőzés volt, de jártak kocsiversenyre is. A római elithez, uralkodócsaládokhoz tartozó nőkről kevés megbízható információ maradt fenn. 

Egyes uralkodófeleségekről azonban botrányos esetek, pletykák keringtek. Innen lehet tudni – bár ezekben a történetekben valószínűleg sok a túlzás –, hogy Valeria Messalina Claudius feleségeként tett szert a „legkéjvágyóbb” jelzőre. Férjének ugyan két gyereket szült, de sok kegyetlenkedés fűződik a nevéhez, mert vágyainak elérése céljából az erőszaktól sem riadt vissza. Flavia Julia Helena Constantius feleségeként vált ismertté. Állítólag ő találta meg Jézus keresztjét, ezért Szent Ilona néven az egyház védőszentje lett, életében pedig több karitatív tevékenységet végzett. A sorozat következő alkalma március 23-án, szerdán 18 órakor lesz az Új Magyar Képtárban. Ekkor Izinger Katalin és Szűcs Erzsébet művészettörténészek beszélnek Gedő Ilka, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Ország Lili és Schaár Erzsébet képtárban található műveiről.