Több témát is generált az Aranybulla a vándorgyűlésen

Idén azonban az Aranybulla 800. évfordulója különös apropót adott annak, hogy a megyeszékhely legyen a választott helyszín. A háromnapos konferencia egyik fő témája is az Aranybulla lesz, amely áttételesen több szakmai témát is indukált. Az oklevél kapcsán ismert, hogy eredetileg 7 példánya létezett, ebből mára azonban egyetlen egy sem marad fent, szövegét csak későbbi átiratokból ismerjük. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke köszöntő beszédében rámutatott arra, az Aranybulla tartalmának mint információnak a fennmaradása remek példája egyfelől annak, hogy hazánkban jól működik a legrégibb magyar intézményrendszer, a levéltárak hálózata, de ugyanakkor felveti a dokumentumok és iratok megőrzésének, védelmének a kérdését is. Ennek fényében a szekcióülések egyik témája lesz a természeti katasztrófák által okozott levéltári károk elhárítása, a levéltárak katasztrófavédelmi tervei, sőt új levéltárak építése is. Szerencsére, tette hozzá az elnök, a magyar levéltárakat a második világháború, illetve 1956 óta nem érte sem nagyobb természeti, sem egyéb – árvíz, tűz – trauma.

 A Magyar Levéltárosok Egyesületének legnagyobb éves rendezvényére több mint 150 vendég regisztrált: elsősorban magyar szakemberek érkeztek, de a környező országok – Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – levéltárosai, történészei is képviseltetik magukat, sőt a Cseh és a Német Levéltáros Egyesület vezetői is megjelentek. Ennek okán a vándorgyűlés joggal tekinthető regionális szakmai találkozónak is, melynek megnyitója után átadták a Dóka Klára, valamint az Osváth Lajos-díjakat.

Az esemény nyilvános, szívesen látnak bárkit – laikus érdeklődőket is – a Szent István Művelődési Házban akár a napi programokon is. A nyilvánosság számára a legizgalmasabbnak a szerdai nap ígérkezik: 9 és 13 óra között a nap előadóinak köszönhetően hallhatnak majd II. András Aranybullájáról, a középkori magyar városok aranybulláiról, a 12–13. századi angol uralkodói chartákról, illetve II. Frigyes német-római császár aranybulláiról, legvégül pedig a kádári emlékezetpolitikáról és a fehérvári Aranybulla emlékműről.