Komoly művészeti siker: fehérvári képzőművész képviseli hazánkat a Velencei Biennálén

A rangos nemzetközi kiállítás, a Velencei Biennále hazai biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója a szokásoknak és a régi gyakorlatnak megfellően idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a Magyar Pavilon kurátorát és kiállítását - derül ki a Ludwig Múzeum beszámolójából. 

A még tavaly novemberben megjelent pályázatra kilenc érvényes pályázat érkezett be. A  bíráló bizottság végül azt a döntést hozta, hogy egy második fordulóban átdolgozásra és továbbfejlesztésre kérik a Kopeczky Róna - Nemes Márton párost. Végül az ő, Techno Zen című pályázatukat nyilvánította a zsűri a pályázat nyertesének.

Nemes Márton a fiatal festőgeneráció egyik leginnovatívabb és legsikeresebb képviselője, aki műveiben a kép 21. századi újraértelmezésével kísérletezik a hagyományos festészet határait anyagban és térben kitágítva. A döntés indoklása szerint a  Magyar Pavilon tereibe egy olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a techno szubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. Munkáiban technikai eszközöket, ledpaneleket is beépít montázselemként. A 2024 áprilisában nyíló kiállítás leírása szerint például csak a hangtechnika 600 watt teljesítményű lesz, de szükséges hozzá egy 500 wattos lézerprojektor és egy ezer wattnál nagyobb teljesítményű ledfal is, továbbá 3 darab 500 wattos ventillátor is segíti amajd a látogatók élményének, átélésnek fokozását.

Amint a Ludwig Múzeum írja, a tervezett nagyszabású, látványos installáció jól használja ki a velencei Magyar Pavilon térbeli adottságait. Kiállítása multiszenzorális: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmai a fény- és színtartomány, a tárgy- és fénymozgás, a hang, a fényfrekvencia és légáramlás együttes hatásában bontakozik ki.

Nemes Márton a festészetet többirányban kitágító munkássága egy olyan új generációt és közönséget kapcsolhat be a képzőművészet világába, amely nem a művészettörténet és a magas művészet, hanem a techno szubkultúra, a számítógépes virtuális valóság, a social media, illetve a high tech felől közelít a Warhol után alapvetően dekoratív felületként, ornamentikaként értelmezett festészethez.

A fiatal művész Székesfehérváron született, később festészetet tanult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de Lipcsében is fejlesztette tudását, jelenleg New Yorkban és Budapesten alkot. Székesfehérváron a Szent István Király múzeumban is volt kiállítása.