Egy kiállítás, négy alkotó, négy technika

„Négy látszólag különböző világ, de mégis sok a közös, mert az alkotások az élet dolgairól mesélnek” – mondta a megnyitót követően az egyik kiállító, Fendrich Veronika, akinek a festményeit a csákvári közönség már ismerheti a korábbi kiállításokról és aki sanzonénekesként is bemutatkozott már a kisvárosban, sőt Székesfehérváron is. A mostani tárlatra új képekkel és egy saját mesekönyvvel érkezett, amelyet nem régen magánkiadásban jelentetett meg. A könyv azért kerülhetett a kiállítási darabok közé, mert a maga kreálta történeteket saját illusztrációival díszítette.

Újonnan lépett a közönség elé fotóival Páble Diána, aki eredetileg közgazdász, később tanulta meg a fotózás fortélyait. Egyik nagy szerelme a születésfotózás, ami saját, otthoni szülésének élményeiből táplálkozik. Képein a vajúdást, aztán a frissen született babák és az édesanyák, valamint a családtagok közötti szoros köteléket, a boldogság, az öröm és a kiteljesedés pillatanait jeleníti meg. Diána harmadik gyermeke – akit otthon hozott a világra – születését követően lépett azok sorába, akik szeretnének változást elérni a hazai szülészeti ellátásban és ráébreszteni a nőket arra, hogy a szülés lehet örömteli, jó élmény is. Többek között erről is szólnak a fekete-fehér képek.

Kovács Ildikó több mint három évtizeddel ezelőtt – ahogyan fogalmazott – az egyik legszebb, de legnehezebb hivatást választotta és ápolónő lett. Szinte a kezdetektől a csákvári kórházban dolgozik. A kavics művészettel 2016-ban kezdett foglalkozni, azt mondja, azért szereti, mert megnyugtatja, lecsendesíti. Nem tartja magát művésznek, mert nem a tökéletes megalkotására, csak saját belső világának kifejezésére törekszik alkotásaiban. Munkái annyira magától értetődőek, olyan aprólékosan és szépen kidolgozottak, hogy a szemlélőben talán fel sem vetődik, mennyi kreativitás kell ahhoz, hogy a földön fekvő csupasz kövek formája és színe láttán az alkotóban megszülessen az ötlet, majd létrejöjjön az alkotás.

Béka Miklós 75 éves, gyerekkora óta szeret faragni, fával dolgozni. Az általa kezdetben készített apró tárgyakat később játékok, gyertyatartók, csillárok követték. Tevékenysége azonban a hobbi szintjén maradt, nyugdíjba vonulásáig az állattenyésztésben dolgozott. A mostani kiállításra lovaskocsik, szekerek, hintók arányosan kicsinyített másolatát hozta el.

A négy csákvári alkotó munkáit, előzetesen egyeztetett időpontban szeptember 2-ig lehet megtekinteni a Csákvári Emlékházban, mielőtt helyüket újabb – ezúttal fiatal helybeli – alkotók munkáinak adják át.