Őszinte, humorral oldott vallomások, sztorik hangzottak el

A 30Y zenekar vezetőjét, Beck Zoltán énekes-dalszerzőt, írót és Vecsei H. Miklós színművészt, vagyis Hasit, aki számos irodalmi, zenei projektben is részt vesz – például kezdeményezője a Poket zsebkönyv-sorozatnak – aligha kell bemutatni a hazai kortárs irodalmi, művészeti életet követőknek. Valószínűleg leginkább velük teltek meg a széksorok az Öreghegyi Közösségi Házban augusztusban már hagyománnyá vált rendezvényen, az Aranybulla Művészeti Napokon szombaton este.

A két alkotó egy ideje Kártyajáték című műsorával járja az országot, és végre Székesfehérvárra is eljutottak. Nem sokat kellett várni, hogy ennek örömére kiderüljön Hasi focihoz, illetve a Videotonhoz való vonzódása, vagyis inkább egykori vonzódása.

Nade ne szaladjunk ennyire előre. A már kellemes félhomályban kezdődött est elején Beck Zoli tisztázta a szabályokat, vagyis: van egy 32 lapos kártyapakli, amelynek lapjain szavak, szókapcsolatok, esetleg mondatok olvashatók. A lapok közül mindig a közönség egy-egy kiválasztott tagja húz, és az általa kiemelt lapon szereplő szóhoz kapcsolódva mond aztán egy-egy személyes történetet, gondolatot, vagy zenél az est két főszereplője. Fontos, hogy egy műsor alatt legfeljebb kilenc kártyalap húzható ki és egy-egy mondat, szó kapcsán legfeljebb kilenc percig lehet mesélni, zenélni – ám mint kiderült, ezt Hasi még sohasem tartotta be… Itt sem, így aztán a fehérvári Kártyajátékban öt lapot húzhatott a közönség, miután Beck Zoli a félsötétben, véletlenszerűen megközelítette a széksorokat.

Senki nem bánta azonban, hogy kevesebb lapra jutott idő, mert a kártyákon szereplő szavakból, szókapcsolatokból – például fog, tűzifa, „mit látunk együtt?” – kiindulva nagyon tartalmas, őszinte, humorral is oldott vallomások, sztorik hangzottak el. Például a fociról, különösen a Videoton csapatáról, ha már egyszer Székesfehérváron került sor az estre. Kiderült a Vecsei család – illetve a férfi tagok – rajongása a foci, a Vidi iránt, amelyet ugyan az utóbbi időben számos tényező beárnyékolt, ám Hasi elmondta: mindig nagy örömmel emlékezik a gyerekkori fehérvári meccsekre. Erre aztán Beck Zoli is hozott egy Szombathelyi Haladás-Fradi meccsen szerzett élményt, majd megállapította: kicsit túlreprezentált a műsorban a futball, úgyhogy az est további részében igyekeztek kerülni a témát, ami azért újra és újra fölmerült, de már leginkább csak töltelékként.

Nem maradhattak el természetesen az irodalmi utalások, idézetek sem – és lám, lám, az est alapvetően spontán mivolta abban is megnyilvánult, hogy amikor Hasi a Fehérvárhoz is kötődött Pilinszkyt kezdte emlegetni, Beck Zoli előhúzott a táskájából egy Pilinszky-kötetet… A XX. századi költőn kívül azonban Petőfi Sándort is sűrűn idézték az alkotók, például a János vitézre utalva, de az őszhöz közeledve a Szeptember végén is elhangzott.

Nehéz családi, egyéni helyzetek szintén szóba kerültek, és igazán jó volt megtapasztalni, hogyan lehet ezekről közönség előtt is őszintén, valódi mélységgel, ugyanakkor úgy beszélni, hogy az ne feküdje meg a gyomrot. És ott voltak a zenék: a két alkotó két gitárt is hozott, amelyekkel egy-egy 30Y- vagy Cseh Tamás-dal szólalt meg.

A bő másfél óra úgy ment el, hogy észre sem vettük, és biztos vagyok abban, hogy a közönség még sokáig játszotta volna a kártyajátékot Vecsei H. Miklóssal és Beck Zoltánnal.

A házban pénteken, a művészeti napok kezdetekor nyílt meg egy testvérpár, Velich Rita Jászai Mari-díjas jelmeztervező és Velich Dóra Teo képzőművész A szellem misztériuma című kiállítása, amely két teremben, illetve az előtérben kapott helyet. A míves, gyönyörű jelmezeket különleges, spirituális elemekkel teli enteriőrökben láthatjuk a két művész munkáinak hatását kiaknázva, miközben meditatív zene szól. A tárlat – amelyről hamarosan bővebben is beszámolunk - október 7-ig, munkanapokon 15-19 óráig látogatható.

Az Aranybulla Művészeti Napok vasárnap este 20 órakor a Soulwave zenekar koncertjével zárult.