Liszt Ferencet ismerhetik meg jobban a kápolnásnyéki kiállítás látogatói

Elsőként Liszt Ferenc Vörösmarty Mihálynak írt levelét idézte az „Egyre mélyebbre merülök Dante sötét erdejében…” című kiállítás megnyitóján Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke. Érdemes itt s most is idézni, hiszen a levél kiváltó oka Vörösmarty nagyszerű költeménye volt, amelyet Liszthez írt. Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez című csodálatos költeménye a Liszt Művészház falán is elolvasható – mutatott rá az elnök asszony, de íme Liszt válaszlevele erre az alkotásra: „Teleki Sándor gróf útján arról értesülök, hogy Tekintetességed azzal tisztelt meg, hogy verset írt hozzám, olyat, aminőt Ön írni szokott, szépet, gyönyörűt. Nem tudom eléggé kifejezni, mennyire hízeleg ez énnekem s engedje meg, hogy mindennapi keresettség nélkül megmondhassam, mily mélyen meg vagyok hatva, hogy még oly friss emlékezetében élek. A jövő tavasszal ismét Pesten leszek. Mikor három éve a várost elhagytam, azt a büszke reményt vittem keblemben magammal, hogy ama mély és dicsőséges rokonszenvre, amely hozzám fűződött, nem mutatom magam méltatlannak. Ön ítéletet tesz hitemről; legyen azonban irántam – kérem – sok elnézéssel s némi barátsággal, s ennek fejében számítson őszinte odaadásom s hálámra.”

Majd Rodics Eszter rámutatott: Liszt Ferencet egész életén át foglalkoztatta Dante költészete, különösen az Isteni színjáték.

- Nem volt ezzel egyedül. A 19. századi művészvilág rajongott a középkori költőért. Vajon miért érdeklődtek annyira Dante iránt ebben a korszakban? Milyen zene szól Dante Poklában, Liszt Ferenc szerint? Hogyan képzelte el ez a mélyen katolikus zeneszerző a túlvilági vándorlást? Vajon milyen lett volna, ha megvalósul az az egészen rendkívüli, zenét és diorámaképeket ötvöző multimediális előadás, amelyet Liszt a Dante-szimfónia bemutatójára tervezett? A tablókiállítás ezekre a kérdésekre is választ ad – fogalmazott a megnyitón az elnök asszony. A tárlat rendezője, Jereb Hanna a megnyitón részletesen ismertette az anyagot. A kiállítást 2021-ben, a Dante emlékévben hozta létre a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont a budapesti Liszt Ünnep részére, azóta Olaszország több városában és Németországban is nagy sikerrel mutatták be. A színes, tartalmas plakátkiállítás a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontnak, Domokos Zsuzsanna igazgatónak, valamint a kiállítás készítőinek, Bodrogai Dórának, Halász Krisztinának és Peternák Annánnak köszönhetően kerülhetett Kápolnásnyékre, akiknek köszönetet mondott a Népfőiskola elnöke.

S hogy a bevezetőben említett Debussy hogy került erre a kiállításra? Verő Johanna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója idézte meg őt fuvolajátékával, melyet szintén Rodics Eszter vezetett fel, e szavakkal:

- A 75 éves Liszt és a 1886-ban még csak 23 éves Debussy háromszor találkozott Rómában 1886 januárjában, Liszt életének utolsó évében. Nem sok részletet ismerünk e találkozókról, de az bizonyos, hogy mindkét félre nagy hatással voltak. A csodálat kölcsönös volt: Liszt Debussy-nek, Debussy Lisztnek játszott el több darabot. Később Debussy gyakori depressziója sűrűn kihatott alkotói munkájára, és csak Liszt Ferenc szerzeményeiből tudott némi ösztönzést meríteni – tudhatta meg a közönség, s hallgathatta meg ennek fényében Debussy Syrinx szóló fuvolára című alkotását. A tárlat október 22-ig tekinthető meg a kápolnásnyéki Liszt Művészházban.