Japán gyermekek viseleteiből nyílt kiállítás Fehérvárcsurgón (galéria)

Japán északi részén, Yamagatában él Kazuko Nakano. A kilencvenhez közelítő hölgy gyűjtőszenvedélye képezte az alapját annak a tárlatnak, mely betekintést nyújt a kimonótervezés színes és szimbolikus művészetébe. A több ezer darabból álló gyűjtemény a 17. századtól mutatja be ezeket a különleges ruhadarabokat egészen napjainkig.

-Arra gondoltunk, hogy különösen fontos, hogy gyerekek is jöjjenek el a kiállításra. Kell, hogy eljöjjenek, nézzék meg és lássák, hogy más országban, a régi időkben milyen ruhadarabokat viseltek például az ünnepnapokon, mondta Károlyi Angelica, a kastély lovardájában tartott megnyitón, ahol a Károlyi József Általános Iskola tanulói is megjelentek.

A szinte már teljesen felújított lovardaépület nagytermében nem csak a falakon várnak a látogatókra színes ruhaköltemények, hanem üvegből készült tárlókban is látható sok, tradicionális viselet, apró babákon.

-Nakano asszonynak már ezernél is több kimonója van a gyűjteményében és mivel kora ellenére kiváló egészségnek örvend, mind a mai napig kutatja a kimonókat, hogy megőrizze őket az utókornak. A hatalmas mennyiségből szervezett tárlat sok országot és várost bejárt, de a covid miatt a kiállítások száma lecsökkent. A kimonók java visszaköltözött a szigetországba, azonban itt maradt sok gyönyörű darab, melyeket saját gyűjteményemmel kiegészítve elkészítettük ezt a mostani kiállítást. Szerepel itt olyan darab is, ami a 18 század végéből való, de a ma készülő viseletek is hasonlóak mondta el megnyitó beszédében a Magyar-Japán Baráti Társaság – Szombathely vezetője, Schmitt Csilla.

Mint megtudtuk, a japán gyermekruházaton a motívumok rendkívüli szerepet játszanak. Az egyikben akár a szülők kívánságai jelennek meg, gyermekeik jövőjével kapcsolatban, a másikban a babonák elleni védelmet szolgálják a hímzések, de jelentősége van a szövésnek és a nyomtatásnak is

Nem csak a népszerű, sokak által ismert selyemkimonók kaptak helyen a kiállításon, hanem a pamutból, gyapjúból, valamint különféle növényi rostokból készült darabok is. Vannak közöttük könnyű nyári és bélelt téli kimonók is, sőt nem egy többrétegű ruhadarab is.

-Japán egy bezárt állam volt a 17. század közepétől a 19. század közepéig, így a kultúra is zárt, más országok, népek kultúrájának hatásától elszigetelt volt. A nyitásig kimonóban jártak a japánok, de a mindennapi életben a közemberek egyszerű ruhákat viseltek, nem színes és díszes kimonókat. Aztán megjelentek a nyugati emberek a szigetországban, és azóta elterjedt nálunk is az európai viselet, ugyanakkor speciális napokon, mint a ballagás, az egyetem elvégzésének vagy az új évnek ünnepe, még ma is előkerülnek a kimonók, fogalmazott Japán magyarországi nagykövete, Masato Otaka.

A kiállítás és az annak otthont adó, egyre impozánsabb épület néhány terme október 24-ig tekinthető meg, a kastély nyitvatartási ideje alatt.