Lappangó és ellopott Ziffer-festmények

Sajtónyilvános eseményen leplezte le és mutatta be április 4-én a budapesti FreylerArt Galéria tulajdonosa, F. Tóth Zoltán a hazai aukciós piacon keresettnek számító művész újonnan felbukkant alkotását. A Luxembourg Párisban c. kép egy vidéki magyar városban élő nyugdíjas orvosnál „rejtőzködött”, aki apjától örökölte. Az 1910-ben vagy 1911-ben Párizsban készült művet az 1950-es években műkereskedőtől vásárolták. Eddig úgy tudták róla a szignója alapján, hogy egy másik kiemelkedő festő, Rippl-Rónai József alkotása. Mint a galériatulajdonos elmondta, már az első szemrevételezés során kiderült, a ráfestett, hamisított aláírás fedte el Ziffer Sándor jól ismert kézjegyét. A hasonló névátírás nem egyedi jelenség, oka ebben az esetben is az lehetett, hogy Rippl-Rónai képeit jóval magasabb áron tudták a kereskedők értékesíteni a vásárlás idején, mint a nagybányai neósok (neoimpresszionisták) műveit.

Ziffer több festményének a fentinél viszontagságosabb a sorsa, ugyanis sok közülük még ma sem került elő, külföldön vagy itthon lappang. Az általa festett ezerötszáz darabos életműből mintegy 370 festmény szerepel köz- és magángyűjteményekben, vagy cseréltek gazdát az utóbbi években műkereskedők közreműködésével. A fehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteményében három csendélet (Asztali csendélet, Csendélet almákkal és kék szoborral, Csendélet körtékkel) és egy tájkép (Táj napsütésben) található tőle. Ezeket a festményeket láthattuk 54 másik Ziffer művel együtt azon a kiállításon is, amelyet 2019-ben rendezett a Deák Gyűjtemény Van, aki marad… címmel. Igaz, a kiállítás katalógusában egy kérdőjel szerepel Ziffer Sándor neve mellett a Táj napsütésben c. festménynél. Erre utalhat az Új Művészetben (2020/3. szám) közölt cikkében Martos Gábor művészeti szakíró: „...A Deák Dénes-gyűjteményben őrzött négy Ziffer-festmény közül éppen a kiállítás előkészítése közben derült ki egyről biztosan, illetve merült fel egy másik esetében, hogy mégsem a művész saját keze munkája.” A gyűjtemény Ziffer képeivel kapcsolatos kérdésünkre megkeresésünkre Szűcs Erzsébet művészettörténész a következő választ adta: „Ziffer Sándor munkáiból a Deák Gyűjteményben megrendezett kiállítás óta sem gyűjteményünk, sem az alkotó gyűjteményünkben lévő alkotásairól való tudásunk nem gyarapodott.”

A Martos Gábor által említett képek kérdőjeles eredetisége mellett más fehérvári vonatkozással is rendelkeznek a művész munkái, amelyek a bűnügyi krónikába is bekerültek. Huszonkét évvel ezelőtt, 2002. augusztus 29-én fényes nappal betörtek a város nyugdíjas főépítésze, Tatár Dezső belvárosi lakásba, ahonnan tíz festményt, arany ékszereket, karórát és egy 15 darabból álló ezüstérme-kollekciót vittek magukkal a betörőtolvajok. A magas művészi színvonalat képviselő alkotások között szerepelt Ziffer négy olajfestménye: Zazar part (1930), Régi pénzverde a Zazar partján (1930-as évek), Virágcsendélet (1938) és a Nagybányai református templom télen. Hiába nyomoztak utánuk Fehérváron a megyei rendőrség, majd az ORFK bűnügyesei, ezek a képek a mai napig szinte nyomtalanul eltűntek. Valószínű a betörők megrendelésre hajtották végre a bűntényt. Hála az égieknek, valami vagy valaki megzavarhatta őket, ugyanis sietve távoztak a tetthelyről, az egyik szobába összehordott értékek egy részét otthagyták. A 2017-ben elhunyt Tatár Dezső korábbi közlése szerint szerencsére nem a legnívósabb és legértékesebb Ziffer-festményét vitték el. Mivel a művet nem nevezte meg, csak sejteni lehet, ez a fehérvári kiállítás arculat képe lehetett, a Napsütötte nagybányai táj (illetve más elnevezéssel A nagybányai Mária-ház). A piktúrát 2018 májusában 30 millió forintért árverezték el a Kieselbach Galéria aukcióján. Feltevésünket erősíti a 2019-es kiállítás katalógusának bevezetője, mely szerint ez a festmény „több évtizeden át – a gyűjtő haláláig – egy székesfehérvári magángyűjteményben volt."