„A depresszió hozta ki belőlem a festészetet."

Hogyan és mikor kezdődött a vonzódása a festészet iránt? 

Az egész alkotás dolog óvodás koromban kezdődött. Akkoriban derült ki, hogy van érzékem a rajzoláshoz. Az általános iskolában már 3.-as koromban megkeresett a felsősök rajztanára, hogy vegyek részt az iskolai rajzversenyen. Ezt végül sikerült megnyernem és Bodajk (szülővárosom) Német testvérvárosába, Rödermark-ba ki is vitték a rajzaimat. Emlékeim szerint nagyjából 10 darabot. Az egyik, számomra kedves darabot az akkori Polgármester asszony hozta vissza nekem, bekeretezve. Ezek után jó pár évig nem sokat fejlődtem művészeti szempontból. A környezetem csak dicsért, a hibákra nem volt, aki felhívja a figyelmem és kijavítsa. Nyolcadikos koromban viszont rengeteg zsebpénzt szereztem az akkor sikeres japán anime sorozat, a Dragon Ball karaktereinek rajzolásából.

Innen jött a következő gondolat, a tetoválás? 

A következő állomás akkor történt, amikor szakközépiskolában megismertem a történelem és földrajz tanáromat, aki nyakig tele volt gyönyörű tetoválásokkal. Talán a nevét kihagyhatjuk a sztoriból. Olyan színes ábrák díszítették a testét, amiket előtte soha nem láttam. Meg is vásároltam az akkor itthon talán elsőként megjelenő Magyar tetováló magazint. Vásároltam filceket és buzgón elkezdtem díszíteni a barátaimat, osztálytársaimat. Szerettem volna tetováló lenni, persze ehhez még nagyon fiatal voltam. Később, 17 éves koromban elvitt a Rock&Roll és a gitározás. Emiatt nagyon sok év rajzolás kimaradt. Művészeti iskolába nem jártam, csak a Hang-Szín-Tér művészeti iskola rajzszakkörét látogattam fél évig még a zenetanulás előtt. Néha-néha a későbbi munkahelyemen kérésre rajzoltam fotóról portrékat, de egészen 24 éves koromig egyéb említésre méltó nem történt, ami a művészi pályafutásomat illeti.

Innentől viszont sok dolog indult be az életébe ha jól tudom? 

Nagyjából 24 éves koromban elővettem a tetováló magazinjaimat és buzgón elkezdtem újra rajzolni. Viszonylag sokat rajzoltam grafittal, néha próbálkoztam pasztellkrétával és temperával. Konkrétan olaj és akrilfestékkel alkotni elég későn, 33 éves koromban kezdtem. Hónapokig tartó depresszió hozta a festészetet. Ez az egy dolog volt, amiben örömömet leltem, az egy valami, ami lelkesített. Nappal dolgoztam, éjjel festeni tanultam. Bár technikailag nehéz az olajfestészet, valamiért szinte azonnal jól ment. Ahogy a depresszióm elmúlt, azzal a lendülettel nem éreztem további vágyat az alkotásra. Nem is értettem, hogy miért kezdtem el. A kedvem akkor jött meg újra, amikor a székesfehérvári Museum Café tulajdonosai felkértek, hogy állítsam ki a kávézóban a festményeimet. Ez volt az első (és egészen eddig az egyetlen) önálló kiállításom. Több akkor kiállított festményem akkor gazdára talált. Ez újabb lendületet adott a folytatáshoz. 

Az első kiállítás után, nem akármilyen lehetőségek érkeztek az életébe, mesélne erről? 

Igen, nagyon szívesen. Szóval, 2019-ben megkeresett a madridi Van Gogh Art Gallery, hogy vegyek részt a monaco-i nemzetközi művészeti vásáron. Nagy kitörési lehetőség lett volna. A nevezési díj több volt, mint az akkori keresetem, aztán jött a covid helyzet is, így ez akkor nem jött össze. A következő áttörés idén jött. Egyik kedves művésznő ismerősöm felhívta a figyelmem egy pályázatra, amit a budapesti Golden Duck galéria hirdetett meg. Lényege, hogy a Golden Duck galéria kiviszi New York-ba a pályázat nyertes képeit és kiállítja a Nomadworks-ben. Egy festményem került így kiállításra, ami egy évig lesz látható. Az ott kiállított darabok megvásárolhatók, bár sajnálnám kicsit, ha a kedvenc darabom elkelne. Ezt még nagyon az elején festettem, talán az 5. olajképem lehetett. Egy csukott szemű női alakot ábrázolt, klasszikus gitárral a kezében. Ez egy sorozat egyik darabja, 7-8 hasonló stílusú festményt készítettem eddig. Szerettem volna megtalálni a saját művészi hangom, a saját stílusom. Viszont kísérletező típus vagyok, annyi minden tetszik, hogy azóta sem álltam meg egyetlen stílusnál. Készítettem több tájképet, csendéletet, zenész portrékat, fantázia képeket, mindent, ami csak eszembe jutott. A tetoválások iránti szenvedélyem több alkotásban is fellelhető. Több alkalommal éreztem, hogy megtaláltam a stílusom, de aztán mindig jöttek új dolgok, amik elkezdtek érdekelni. Mostanában mezoamerikai stílusú mese és fantáziavilággal kísérletezgetek, amiből a milánói rendezvény már kapott is ízelítőt. Ha nem is ez lesz a végső állomás, a fantázia és mesevilág már biztosan megmarad.

Mik a tervei, mit hozhat az idei év? 

Az idei év igen jól indult, ugyanis ahogy kiderült, hogy a nyertesek között lehetek, megkeresett a milánói Passepartout galéria, hogy vegyek részt a milánói Art & Design Week nevű rendezvényen. Kissé hirtelen jött, a nevezés határidejét kompromisszumokkal tudtam csak teljesíteni. Nem tudtam volna kiküldeni elég festményt, mert némelyik még nedves volt, másokat keret nélkül nem lehetett volna kiállítani. Mentő lehetőségként a videókiállítási verziót választottam. Ez azt jelenti, hogy a kiállított képek mellett kijelzőn mutatták be 5 festményemet. A következő ilyen rendezvényre már készülni fogok. Meglepetésként ért, hogy nemrégiben megkeresett Bodajk város polgármestere, Wurczinger Lóránt, hogy szervezne nekem kiállítást a városban. Ha minden igaz, június 14-én lesz a megnyitó és két hétig lesznek láthatóak a műveim. A jövőben terveim között szerepelnek kiállítások és persze sok-sok új kép létrejötte. Szeretnék több kiállítást itthon is, ahogy lesz elegendő festményem. Szeretnék még több nemzetközi művészeti fesztiválon és vásáron is részt venni. Bár a képek hazai bemutatását könnyebb útnak érzem. Hatalmas inspirációt és erőt ad a párom, aki nemrég szintén elkezdett festeni. Csodálatos akvarell képeket alkot és szintén mesevilágot jelenít meg. Szeretnék ezenkívül még nagy méretű grafitrajzokat is készíteni. Egy másfél méteres rajzot el is kezdtem, de azt hiszem csak akkor folytatom, ha tényleg sok szabadidőm lesz. Mint sok festőnek, nekem is az a célom, hogy megéljek az alkotásból. Bár festőművész szak elvégzése nélkül erre nem sok esély van itthon, de nem adom fel.