Jókai Mór regénye ma is aktuális kérdéseket feszeget

Jelen évadában Jókai Mór egyik legismertebb művéből készített színpadi adaptációt a Vörösmarty Színház. A Baradlay család történetéről bizonyára minden korosztálynak vannak emlékei, akár az általános iskolai irodalomórákról, a Jókai regényéből készült filmadaptációból vagy más színházi produkcióból.

– A kőszívű ember fiai valószínűleg soha nem jutott volna eszembe, ha nem csinálom meg Sobor Antal Perelj, uram! című darabját. Sobor regénye nagyon közel vitt a 19. századi Magyarországhoz. Ahhoz a Magyarországhoz, ahol épp megbomlott a társadalom, és egy kirobbant szabadságharc végén megosztódott a társadalom. Hogy ez a megosztás milyen eredményekkel jár, milyen próbatételeket hoz létre, és ezeken ki, hogyan állja a sarat, azt Jókai regénye gyönyörűen példázza. Ettől felbátorodva nyúltunk vissza az eredeti műhöz, és készül egy olyan adaptáció, ami mind a fiatal, mind az idősebb korosztály számára izgalmas – nyilatkozta korábban, az akkor még csak készülő darabról Szikora János.

A Vörösmarty Színház előadásának szövegkönyvét Selmeczi Bea dramaturg és Szikora János, az előadás rendezője közösen hozta létre. A nem kevés kihívást tartogató alkotófolyamatról még naplót is írt a dramaturg, melyből tökéletes kitűnik mindaz, amit a rendezői koncepció a színpadon láttatni – olykor sejtetni – akart. Selmeczi Bea így fogalmazott: „Miután túljutottunk az első szelektáláson Szikora Jánossal, hogy mi ne kerüljön bele a darabba, egyértelművé vált, hogy a fő szálon kívül a regény politikai rétegét szeretnénk beemelni, a korabeli Magyarország megosztottságát, ami mint egy átok telepszik a magyar népre, mióta letelepedett a Kárpát-medencében. Ezt a megosztottságot a regényben leginkább Tallérossy Zebulon figurája szimbolizálja, aki hol ide áll, hol oda, pedig a lelke mélyén jó hazafi, csak szeretne túlélni, és békében felnevelni az öt lányát. Bármennyire is nem szimpatikus karakter, titokban mindannyiunkban él egy kis Zebulon.”

Jókai regénye ma is aktuális kérdéseket feszeget, a regényből írt új darab továbbgondolja a kötet felvetéseit. A kérdés egyértelmű: hazaszeretet vagy önérdek? Az előadás aktualitásáról Szikora János így nyilatkozott: „Egy megosztott országban élünk. A mai Magyarország egy megosztott ország. Nagyon sokszor elfelejtkezünk arról, amikor március 15-ét ünnepeljük, hogy 1848/49-ben is végtelenül megosztott volt Magyarország. Ez a két történelmi párhuzam egészen döbbenetes.”

Az előadás rendezője hozzátette, Jókai regénye azokról a figurákról, embertípusokról szól, akik az akkori, megosztott Magyarországon éltek, léteztek, egymással konfliktusba kerültek. Mint mondta, a regény tele van olyan epizódokkal, amiket nem filmesítettek meg, így ezek sokszor ki is esnek a köztudatból.

– Amikor megtaláltuk azokat a szálakat és azokat a figurákat, amelyeket nem ábrázolt a film, abba belekapaszkodtunk, és úgy éreztük, hogy jó talajt fogtunk. Azért vettük elő ezt a darabot, hogy ezzel a párhuzammal a megosztottságra utaljunk, és arra, ami az előadás végén elhangzik: „Akkor most hogyan tovább?” – utalt Szikora az előadás epilógusára, melyben a kettészakadó piros-fehér-zöld zászló előtt emelkedik a magasba – a szó szoros értelmében – Baradlay Richárd és Liedenwall Edit, mintegy felülemelkedve a társadalmi megosztottságon.

A kőszívű ember fiai címszerepeiben Imre Krisztián (Baradlay Ödön), Kovács Tamás (Baradlay Richárd) és Ionescu Raul (Baradlay Jenő). A közönség május 22-én, szerdán a Nemzeti Színházban, illetve ebben a hónapban még két alkalommal, május 28-án és 29-én Székesfehérváron láthatja az előadást.