A zsuan-zsuanok esőt hoztak, de az ásatást semmi sem akadályozhatja (galéria)

Csákberény környékén – Orondpusztán, illetve Arató-szérűn – két avar temető feltárásán dolgozik Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze, illetve mellette számos régészhallgató és önkéntes. Utóbbi helyen múlt héten kezdődött a szokásos kéthetes nyári ásatás, melyen az idén a kánikulától a viharos szélen át a hirtelen jött, nagy mennyiségű csapadékkal járó viharig, mindenféle időjárásban részük volt már. Szücsi Frigyes meg is jegyezte, ez biztosan a zsuan-zsuanok – az ő kaganátusukból származnak az avarok is - műve! Róluk ugyanis már a 10. században több forrás is feljegyezte, hogy vihar-, és sötétségvarázslók.

Hogy valóban így van-e, nem tudhatjuk, de azt igen, hogy az idei ásatás is hozott újdonságokat. – A temető minden szélét sikerült behatárolnunk, vagyis pontosan látjuk már az egészet. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy egy 260-270 síros temetkezési hely került elő 2021-ben. Az idei kéthetes ásatás alatt tervek szerint 70 sírt tárunk fel, és ezzel eljutunk a 195. sírig – mondta az ásatást vezető régész, akitől azt is megtudtuk, sikerült megtalálniuk a temető legrégebbi sírjait is, melyek – az első becslések és a sírmellékletek alapján – a 630-660 körüli évekből származnak. Arról is beszélt, hogy a temető nyugati oldalán, mintegy másfél tucat sírban különleges temetkezési szokás figyelhető meg, az úgynevezett juhbőrös temetkezés: a koporsóra birkabőrt terítettek, meghagyva benne az állat koponyáját és lábszárcsontjait. – A különleges ebben az, hogy ugyanabban a temetőben, azon belül egy területre csoportosul és nagy számban fordul elő ez a temetkezési mód, ami felveti annak a lehetőségét, hogy ezek az emberek a helyiektől eltérő kultúrájú csoportot alkottak. Hogy pontosan honnan érkeztek, abba még korai lenne belemenni, de az biztos, hogy az őseik a keleti végtelen sztyeppéken éltek. A juhbőrös temetkezés ugyanis tipikusan nomád szokás – magyarázta Szücsi.

A 7. századi temetkezések leletanyagukat tekintve is mutatnak különlegességeket, ilyenek pl. a már tavaly is fellelt bütykös edények, amivel máshol nem lehet találkozni, illetve az is, hogy a térségben az avar sírokra jellemző egy edény helyett itt gyakran két edény is előkerült egy-egy helyről. Ez is jelezheti, hogy ezen a területen nagyobb létszámban volt jelen egy eltérő kultúrát képviselő népcsoport.

Az idei ásatások – melyeket a Nemzeti Kulturális Alap, illetve szokás szerint Vécsei László és a csákberényi önkormányzat támogat – a hét végéig tartanak. Jövőre vagy az azt követő évben a feltárás Orondpusztán folytatódna. – Azért tartom fontosnak a munka folytatását, mert az elmúlt 6 évből kifejezetten értékes eredményeink vannak nemcsak a régió, hanem az egész avar kaganátus kultúrája szempontjából, melyek közül több minden már publikálásra is került – zárta Szücsi Frigyes.