Két nap a válogatottban

A 24 éves, győri nevelésű kézilabdázó utoljára a junior válogatottban szerepelt címeres mezben. A múlt hét végén hirtelen kapott meghívást a felnőttek gyakorlására, Telkibe.

– Szombaton este, Békéscsabáról tartottunk haza, amikor telefonáltak, hogy sérülés miatt behívót kaptam a bővített válogatott keret összetartására. Ez azt jelenti, hogy az A csapat, a B együttes és a junior válogatott együtt készült a következő időszak feladatira. Nekünk Kim Rasmussen szövetségi kapitány és segítője, a korábbi fehérvári játékos, Siti Eszter tartotta a tréningeket.

A felnőtteknél még nem szerepelt címeres mezben, gondolom, csodálkozott, amikor a keretbe invitálták.

– Valóban meglepődtem, amikor közölték a hírt, természetesen nagyon örültem neki. Ez az első meghívóm felnőtt játékosként, utoljára 2012-ben, a junior válogatottban jutottam szóhoz, korábbi, győri klub­edzőm, Róth Kálmán volt a korosztályos együttes szövetségi kapitánya, az ő csapatában szerepeltem a csehországi Ostravában rendezett junior világbajnokságon. Jól sikerült az esemény, bronzérmesek lettünk. Ez volt az egyetlen világversenyem, utolsó éves juniorként. A felnőtteknél még nem bizonyíthattam a legjobbak között. A nyáron már beszélt velem a szövetségi kapitány, jelezte, tetszik neki a játékom, közölte, meghívót küld a későbbiekben.

Tehát tavaly nyár óta várt a lehetőségre.

– Igen, reméltem, hogy invitálnak. A Viharsarokból már nem is tértem vissza Fehérvárra, Telkiben kellett jelentkeznem. A keretben több régi csapattársam volt, aminek nagyon örültem. Nem volt idegen a közeg, Tóth Eszterrel, Such Nellivel és Pásztor Bettivel jó volt kicsit nosztalgiázni a korábbi, együtt töltött időszakról.

Tanult új dolgokat?

– Természetesen. Sok újat tapasztaltam, tanultam ilyen rövid idő alatt is. Hétfőn a támadást és a védekező taktikát vettük át, illetve gyakoroltuk a lerohanást és a visszarendeződést is. Kedden pedig edzőmeccset játszottunk a junior válogatott ellen. Nagy élmény volt a legjobb magyar kézilabdázókkal gyakorolni két napon át. Azért fogok dolgozni és küzdeni továbbra is, hogy legyen lehetőségem címeres mezben játszani tétmeccsen is.

Klubcsapata, az Alba FKC elmarad a szezonban a várakozástól. Nyilván ön is sikeresebb idényre számított.

– Igen, ahogy a társak, én is lényegesen jobbra gondoltam az idényt megelőzően. Tudtuk, hogy nehéz lesz, hiszen nagyon sok hasonló képességű gárda van a mezőnyben. Több meccset buktunk el egy ponttal, valami apróság mindig hiányzott, hogy ezeket a meccseket a magunk javára fordítsuk. Tulajdonképpen az egész szezonunkból hiányzik valami kicsi plusz. Remélem, a vége jól alakul számunkra, jó szájízzel búcsúzunk az idei bajnokságtól. Jövőre jobb helyezést szeretnénk elérni. Könnyű dolgunk akkor sem lesz, senki nem ül a babérokon, a riválisok is erősítenek.