Uruguay gyorsan kétgólos előnyt szerzett, de a magyarok is megzörgették a hálót

November 15-én megbolydult az egyébként sem halvérű főváros. Már két és fél órával az ünnepi összecsapás előtt összefüggő kocsisorok tömték el az utakat, míg az aszfaltcsíkok között csilingelőn suhanó villamosok ablakaira matricaként passzírozódtak a piros-fehér-zöld színekben pompázó sálak, pulcsik, kabátok, s büszke viselőik. Izzott a futball-láz Budapesten, egyrészt, mert a kétszeres világbajnok Uruguay ellen készült a magyar labdarúgó-válogatott, másrészt mert új nemzeti stadion született az országban.

Nívós ellenféllel szemben avatták Dzsudzsákék a Puskás Arénát.

A stadion lenyűgöző. A nemzeti színű fényekben fürdő létesítmény már messziről kiemelkedett a pesti estében, az 1953-ban épített Népstadion lépcsőházainak jellegzetes homlokzati motívumait felelevenítő díszítés teszi egyedivé, magyarrá a létesítményt. Amelybe több, mint 65 ezer néző fér el, s ennyien el is jöttek az ünnepi derbire. Az aréna közel 50 méteres magasságában lágy hullámban ívelő kerengő alatt már csak foszlányokban piroslott a lelátó mikor melegítettek a magyar játékosok, no és az uruguayi sztárok. A Galataseray kapusa, Muslera, az Inter védője, Godin, vagy a Barca támadója, Luis Suárez saját bőrén érezhette a magyar szurkolói virtust mikor rázendített a „Hajrá Magyarok”-ra, vagy az „Éjjel soha nem érhet véget” ópuszra.

Már csak az volt a kérdés, a régi Népstadion kezdőpontjával azonos helyről indított labda mely gárda lábán jár majd örömtáncot. Marco Rossi négy nappal a sorsdöntő, Wales elleni Eb-selejtező előtt a sérülések és eltiltások miatt felforgatott védelemmel kalkulálhatott, s a többi csapatrész sem tükrözte a korábbi stratégiát. Dibusz, Bese, Lang, Vida, Varga, Kalmár is helyet kapott a kezdőben, míg Uruguay a PSG csatárával, Cavanival, és a Barcelona klasszisával, Luis Suarezzel rohamozott.

Elsőként azonban a magyarok veszélyeztettek, Dzsudzsák szöglete nyomán Szalai Ádám fejelt a kapu mellé. Aztán könnyedén, egyérintőzve játszotta át a hazai védelmet a dél-amerikai gárda: Luis Suárez kissé kisodródva lőtt a rövid sarokra, Dibusz a helyén volt. A 7. perc sem telt le, mikor Suárez középen került helyzetbe, 14 méterről lőtt a keresztléc fölé. Nem kapták nyakukba a lábukat a csapatok, kényelmes tempóban futballoztak, amit egyszer Szalai pörgetett fel, mikor saját tizenhatosáig nyargalt vissza labdáért. Az uruguayiak tűntek labdabiztosabbnak, mégis, egy életveszélyes centerezés alkalmával Cavani és Suárez lába mellett is elsuhant a laszti. A 15. percben azonban már pontos volt Óscar Tabáres alakulata. A Nacional védője, Vina robogott fel a bal oldalon, s parádésan tekert középre, ahol Edinson Cavani robbant be, s 4 méterről durrantott a hálóba, 0-1.

A 21. percben újra a bal oldal volt sebezhető. Brian Rodriguez küldte el egy csellel Besét, majd hanyag eleganciával jobb belsővel tekert a hosszú felső sarokba, 0-2. A magyar csapat tett arról, hogy ne legyen kínos az este. Dzsudzsák futtatta remek labdával Varga Rolandot, aki jobbról passzolt egyből középre, az érkező Szalai Ádám pedig 11 méterről lőtt laposan a bal alsó sarokba, 1-2. Suárez egyre többször méltatlankodott egy-egy hiba után, s a második félidőre már Maxi Gómez váltotta. A MOL Fehérvár FC válogatott labdarúgói közül Kovács István jutott szóhoz, Dzsudzsák helyett érkezett. A cserékkel teltek főként a percek, újoncot is avatott a magyar válogatott, az Apollon Limaszol védője, Szalai Attila, valamint a Puskás Akadémia játékosa, Nagy Zsolt is lehetőséghez jutott. Az iram már nagyon barátságossá lassult, inkább a tétmeccsekre tartalékoltak a felek, kis túlzással semmi nem történt, azt leszámítva, hogy a legvégén Vida Máté majdnem a kapuba csúsztatott.

65 évvel ezelőtt, az 1954-es világbajnokság elődöntőjében az évszázad mérkőzését játszva Magyarország nyert 4-2-re az uruk ellen, majd az 1961-es és ‚62-es 1-1 után Uruguay kiegyenlítette az örökmérleget.

Jegyzőkönyv

Magyarország–Uruguay 1-2 (1-2)

Budapest, Puskás Aréna, 65 114 néző. V.: Damir Skomina (szlovén)

Magyarország: Dibusz – Bese, Baráth (Szalai A., 72.), Lang, Korhut (Nagy Zs., 75.) – Vida M. – Dzsudzsák (Kovács I., 54.), Kalmár (Holman, 83.), Szoboszlai (Nagy Á., 67.), Varga R. – Szalai Á. (Feczesin, 60.) Szöv. kap.: Marco Rossi

Uruguay: Muslera – González, Coates, Godin, Vina (Laxalt, 67.) – Rodriguez (Pereiro, 82.), Bentancur (Vecino, 53.), Valverde (Torreira, 67.), Lozano – L. Suarez (Maxi Gómez, a szünetben), Cavani (Stuani, 74.). Szövetségi kapitány: Óscar Tabárez.

Gól: Szalai Á. (24.) illetve Cavani (15.), B. Rodriguez (21.)

Sárga lap: Kalmár (34.) ill. Bentancur (39.)