Szilajon, szabadon

A boszorkányok rontása ellen zöld ágak csapkodásával védték meg régen a gulyát, de áthajtották őket láncon és füstön, sőt a háziasszony kifordított szoknyáján keresztül is. A hiedelmek szerint az is jótékonyan hatott az állatok termékenységére, ha a pásztorok (némi erjesztett gyümölcs elfogyasztása után) tűzön ugrottak át háromszor, megóvva ezzel is az állatokat a boszorkányok tavasszal fokozódó tevékenységétől. Szent György napjához több népi hagyomány fűződik, de mindegyik vigalomra szólít. Dolgunk, hogy a szokásokat ne hagyjunk elveszni, ezért gondolta Viszló Levente, a Pro Vértes Naturpark vezetője, hogy a szilaj gulya kihajtására idén először ünnepet szervez. A Dohányos-ház pusztai fogadójában idézte fel vendégeinek a néprajzi hagyományt, az Esterházy-uradalom híres gulyájának történetét, és azt, hogyan mentették meg a pusztulástól az őshonos szürkemarha-állományt.

Ezután a vendégek a Százados-tanyára sétáltak, és zöld ággal kezükben várták, hogy a gondozók leemeljék a karám ajtaját, és a gulya dübörögve elinduljon a szabadság felé. A gulyát vezető csikósok gyűrűjéből azonban néhány tehén kiszabadult, ollóba fogva a bámészkodókat, így a zöld ágakkal való csapkodás nemcsak a rontástól védte meg őket, hanem visszaterelte őket a helyes útra. A legkisebb borjak értetlenül nézték a szabadság ösztönének ilyetén megnyilvánulását, ami még anyjuktól is elválasztotta őket. A pár napos pirokokat - mert lábuk még gyenge volt a rohanásra - gondozóik autóval vitték a gulya után.