2009.07.24. 02:29
Fekete vizek városa
Székesfehérvár - Ebben az évben az illetékes hatóságok egyetlen engedélyt adtak ki kútfúrásra. Ehhez képest tegnap az általunk megkeresett kútfúrók majd mindegyike dolgozott!
Dolgozom, de köszönjük, nem kérünk képet! - mondta az egyik kútfúró, akivel telefonon beszéltem, és megörültem, hogy készülő anyagomhoz végre találunk helyszínt, ahol fotózni tudunk. De tévedtem. És tévedtem a következő néhány telefon kapcsán is. Érdeklődésem ellenben a hivatalos adatok birtokában egyre fokozódott. Fehérváron és környékén húsz (!) kútfúró iparost találtunk, ugyanakkor a fehérvári önkormányzat és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ebben az évben eddig egyetlen (!) engedélyt adott ki kútfúrási kérelemre! Azt is a fehérvári városgondnokságnak.
A feketén fúrt kutaknak számos veszélyük van, pedig egy-egy engedély beszerzése nem jelent komolyabb befektetést, de még utánajárást sem. Németh Edit nemrég fúratott kutat, hogy édesanyja abból tudja öntözni a konyhakertet. Azt mondta, az egész engedélyeztetés nem került többe, mint ötezer forintos illetékbe és a tulajdoni lap kiváltásába. - Ennyit megér, hogy nyugodt legyen éjjel az álmom - mondta.
Jól gondolta Edit, hogy nyugodtabb lehet így az álma, az illegálisan fúrt kutak ugyanis meglepően sokféle veszélyt rejtenek magukban. Kumánovics György, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese papírt, tollat vett elő, hogy szemléletesen magyarázza el ezek mibenlétét. Hogy mekkora károkat okozhatunk magunknak és környezetünknek, magam is meglepődtem.
- Székesfehérvár területén átlagosan nyolc-kilenc méterre ha lefúrunk, talajvizet találunk - mondta. - Ez a víz alkalmas a kert öntözésére, ivásra azonban semmiképpen nem. Fehérváron a csatornázás elmaradása miatt ugyanis ez a vízréteg igen szennyezett, én a kertemben a paprikát sem locsolnám meg vele, mert a szikkasztókból, ülepítőkből baktériumok, nitrogénszármazékok kerülhettek ebbe a vízrétegbe. Leginkább a fű locsolására ajánlom. A mélyebb rétegekben, 90-100 méter mélyen találjuk azt a rétegvizet, ami már ivásra is alkalmas. Az ivóvíz kinyerésére alkalmas kutak fúrásához azonban komoly szakértelemre és technikai felkészültségre van szükség, mert a nem megfelelő lezárás esetén a szennyezett talajvíz leszivároghat a rétegvízbe, ez pedig a város ivóvízkészletének minőségét is tönkre teheti.
A kizárólag öntözésre használt kutak fúrási kérelmét az önkormányzat környezetvédelmi és kommunális irodájába kell beadni. Az eljárás egyszerű: írásban engedélyt kell kérni és mellékelni egy három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot, valamint egy helyszínrajzot, amin - tervező sem kell hozzá - be kell jelölni a tervezett kút helyét. Az ivásra is alkalmas kutak engedélyeztetése már a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre tartozik. Az eljárás természetszerűen ebben az esetben drágább és bonyolultabb, de ez sem kerül többe 100 ezer forintnál. A szakszerűtlenül fúrt kutak tönkretehetik az ivóvízkészlet minőségét