Felavatták a falu kemencéjét Vereben

A kemencét helyi kőművesek rakták - látványra is szép, de a benne sülő ételek íze is önmagáért beszélt
Fotó: FMH

De ki is volt a verebi vitéz? Pontosan nem tudjuk, azt azonban igen, hogy az ő sírja az első honfoglaláskori lelet, amelynek helyét megjelölték, maradványai, leletei múzeumba kerültek. A péntek-szombati program persze nem csak a múltról szólt, bár íjász- és lovasbemutatót is tartottak. A hagyományokat őrzendő honfoglaláskori főzőversenyen versengtek helyi és környékbeli vadászok, szakácsok - tudvalévő, akkortájt e földön még ismeretlen volt például a paprika -, a pincékből pedig előkerültek a saját termelésű borok. Tizenhárom csapat nevezett a főzőversenybe - nemcsak verebiek, hanem a szomszédos Pázmádról érkezők is részt vettek, s olyan különlegességek készültek, mint a Csodaszarvas pörkölt Árpád és István módra, vagy a Verebi sertéscsülök kemencében sütve , avagy a Körmös kakas. Egyébiránt a mézzel-sörrel bolondított kemencés csülök nyerte el a szigorú zsűritől az első díjat. A honfoglaláskori fűszerek között említendő a csombor, a tárkony, a rozmaring, a hagyma, de használták az áfonyát és a csipkebogyót is - nemcsak gyümölcsként, hanem ízesítőként is. A falunapon, amelynek rendezvényeit három helyszínen tartották, más díjakat is kiosztottak: a Virágos falunkért mozgalom idei győztese lett Varga Attila, Nagy Tibor illetve Bíró Gábor portája. Az eredményhirdetés után a falu apraja-nagyja a polgármesteri hivatalhoz sétált át, itt avatták fel ugyanis hivatalosan a falu kemencéjét : a hátsó kerti részen álló, ahogy az ottaniak mondják, háromszájú kemencében megsültek az első kenyérlángosok. Persze az ünnepélyes avatás előtt már kipróbálták a fatüzelésű kemencéket, amelyeket a helybéli kőművesek raktak, és látványnak is szépek.