Ha a cigány táncol, zenél

Nagy dolog történt szombaton: a cigány kultúra valódi, köznépi, mindennapi s nem mindennapi legjavából kaphatott ízelítőt, aki ellátogatott az első fehérvári roma Ki mit tud?-ra szombaton délelőtt. Voltak már próbálkozások korábban is, de úgy, hogy azt mindenki komolyan vegye, elsőként A Szabadművelődés Háza szervezőgárdájának sikerült elérnie: az ország számos pontjáról érkeztek az eseményre a felkészült, s kevésbé felkészült előadók. E vándornép, amelynek lételeme a szabadság, az állandó mozgás, változás, kulturális múltjából szinte csak egyvalamit tarthatott meg: a zene, a tánc, a mulatás és mulattatás szeretetét.

A zenekutatás szempontjából még mindig méltatlanul elhanyagolt cigányzene már a 15. századi királyi udvarban is felcsendült, de a mai, szinte kötelező jellegű hegedűs, bőgős, cimbalmos felállás csak jóval később alakult ki. A fehérvári Ki mit tud?-on ízelítő jutott abból, hogyan is gondolkodnak a zenéről, táncról a huszonegyedik századi romák: van, aki körül felpezsdül az élet, ha zenélni kezd, amíg mások csak a helyüket keresik e színes forgatagban. Előbbihez tartozik a harmonikás Balogh József, akinek orosz cigánydalától libabőrzött a közönség. A Kalocsán született fiatalember munkáért jött Székesfehérvárra. A konzervatóriumot végzett, nívódíjas zenész bármelyik sokcsillagos étteremben megállná a helyét, ha nem lenne túl szerény az önmarketinghez.

- A harmonika számomra nem egyszerű lakodalmas hangszer, annál sokkal több - mesélte, miközben élettörténetéről faggattam. Sokan, leginkább tizenéves fiatalok hoztak még életet a színpadra ezen a napon: a dunavecsei Hagyományőrző Cigány Tánccsoport és a devecseri fellépők fergeteges, lendületes tánccal, ám sajnos CD-ről szóló muzsikával igyekeztek meghódítani a zsűri szívét.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.

A zenekutatás szempontjából még mindig méltatlanul elhanyagolt cigányzene már a 15. századi királyi udvarban is felcsendült, de a mai, szinte kötelező jellegű hegedűs, bőgős, cimbalmos felállás csak jóval később alakult ki. A fehérvári Ki mit tud?-on ízelítő jutott abból, hogyan is gondolkodnak a zenéről, táncról a huszonegyedik századi romák: van, aki körül felpezsdül az élet, ha zenélni kezd, amíg mások csak a helyüket keresik e színes forgatagban. Előbbihez tartozik a harmonikás Balogh József, akinek orosz cigánydalától libabőrzött a közönség. A Kalocsán született fiatalember munkáért jött Székesfehérvárra. A konzervatóriumot végzett, nívódíjas zenész bármelyik sokcsillagos étteremben megállná a helyét, ha nem lenne túl szerény az önmarketinghez.

- A harmonika számomra nem egyszerű lakodalmas hangszer, annál sokkal több - mesélte, miközben élettörténetéről faggattam. Sokan, leginkább tizenéves fiatalok hoztak még életet a színpadra ezen a napon: a dunavecsei Hagyományőrző Cigány Tánccsoport és a devecseri fellépők fergeteges, lendületes tánccal, ám sajnos CD-ről szóló muzsikával igyekeztek meghódítani a zsűri szívét.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.

- A harmonika számomra nem egyszerű lakodalmas hangszer, annál sokkal több - mesélte, miközben élettörténetéről faggattam. Sokan, leginkább tizenéves fiatalok hoztak még életet a színpadra ezen a napon: a dunavecsei Hagyományőrző Cigány Tánccsoport és a devecseri fellépők fergeteges, lendületes tánccal, ám sajnos CD-ről szóló muzsikával igyekeztek meghódítani a zsűri szívét.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.

- A harmonika számomra nem egyszerű lakodalmas hangszer, annál sokkal több - mesélte, miközben élettörténetéről faggattam. Sokan, leginkább tizenéves fiatalok hoztak még életet a színpadra ezen a napon: a dunavecsei Hagyományőrző Cigány Tánccsoport és a devecseri fellépők fergeteges, lendületes tánccal, ám sajnos CD-ről szóló muzsikával igyekeztek meghódítani a zsűri szívét.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.

- Sajnálom, hogy nem élőzenével tették teljessé a produkciót - emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn... - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A Ki mit tud? végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.