2010.07.05. 02:29
Ünnepelt a főiskola
Dunaújváros - Ünnepelt az Alma Mater, és ünnepeltek a hallgatók. Negyvenéves a dunaújvárosi felsőoktatás, és tízéves az önálló Dunaújvárosi Főiskola.
Jeles évfordulóhoz érkezett a dunaújvárosi felsőoktatás: pontosan negyven éve, 1970-ben fejeződött be az első tanév a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi főiskolai karán. Annak pedig éppen tíz éve, hogy a Miskolci Egyetemtől elválva, Dunaújvárosi Főiskola néven önálló felsőoktatási intézmény lett a főiskola.
- Egy álommal kezdődött, ahogyan a nagy dolgok gyakran álommal kezdődnek. Műszaki felsőoktatási intézményt létrehozni egy nehézipari munkásvárosban. Ma pedig újra van egy álmunk: egy közép-európai innovációs és technológiai campus vonzó jövőkép számunkra - fogalmazott ünnepi beszédében dr. Kadocsa László.
Az általános és tudományos rektorhelyettes az intézmény rendezvénycsarnokában megtartott szombati diplomaátadó ünnepségen öszesen százhuszonegy frissen végzett hallgatót köszöntött, és adta át számukra az oklvelet. Huszonnégyen kiváló, hatvanan jó eredménnyel végeztek. Ugyanakkor százhetvenhat hallgató - nyelvvizsga híján - egyelőre diploma nélkül maradt.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
- Egy álommal kezdődött, ahogyan a nagy dolgok gyakran álommal kezdődnek. Műszaki felsőoktatási intézményt létrehozni egy nehézipari munkásvárosban. Ma pedig újra van egy álmunk: egy közép-európai innovációs és technológiai campus vonzó jövőkép számunkra - fogalmazott ünnepi beszédében dr. Kadocsa László.
Az általános és tudományos rektorhelyettes az intézmény rendezvénycsarnokában megtartott szombati diplomaátadó ünnepségen öszesen százhuszonegy frissen végzett hallgatót köszöntött, és adta át számukra az oklvelet. Huszonnégyen kiváló, hatvanan jó eredménnyel végeztek. Ugyanakkor százhetvenhat hallgató - nyelvvizsga híján - egyelőre diploma nélkül maradt.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Az általános és tudományos rektorhelyettes az intézmény rendezvénycsarnokában megtartott szombati diplomaátadó ünnepségen öszesen százhuszonegy frissen végzett hallgatót köszöntött, és adta át számukra az oklvelet. Huszonnégyen kiváló, hatvanan jó eredménnyel végeztek. Ugyanakkor százhetvenhat hallgató - nyelvvizsga híján - egyelőre diploma nélkül maradt.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Az általános és tudományos rektorhelyettes az intézmény rendezvénycsarnokában megtartott szombati diplomaátadó ünnepségen öszesen százhuszonegy frissen végzett hallgatót köszöntött, és adta át számukra az oklvelet. Huszonnégyen kiváló, hatvanan jó eredménnyel végeztek. Ugyanakkor százhetvenhat hallgató - nyelvvizsga híján - egyelőre diploma nélkül maradt.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Meghitt, bensőséges ünnepség helyszíne volt a diplomaátadót követően a főiskola udvara. Itt avatták fel azt a díszesen faragott farönköt, amelyet tavaly soproni, székesfehérvári és dunaújvárosi hallgatók rönkkocsin tolva, gyalogszerrel kísértek Sopronból egészen Dunaújvárosig. Dr. Albert Levente, a Nyugat Magyarországi Egyetem rektorhelyettese méltatta a selmeci diákhagyományok őrzőit, és mint fogalmazott: ezeknek a hagyományoknak közösségteremtő és megtartó erejük van. A ma Szlovákiában található Selmecbányán működött a monarchia első műszaki, erdészeti főiskolája.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
Az ünnepélyes avatásra számos soproni hallgató is eljött, köztük volt az a szép Szép István is, akinek egykor kipattant a fejéből a rönktolás ötlete:
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.
- Elsősorban az volt a célunk, hogy erősítsük azok között az oktatási intézmények között a kapcsolatot, ahol élnek még a selmeci diákhagyományok. Elmondhatjuk, bár felhólyagosodott a tenyerünk és volt olyan este, amikor tornacsarnokban aludtunk, de ideért végül a rönk, és nagyon büszkék vagyunk rá.