Faluriport - Balinka élhető, összkomfortos község

Balinka kicsiny falu, itt mégis kettő van szinte mindenből. Orvosi rendelőből,  művelődési házból,  temetőből és ravatalozóból is. Sokáig falunapot is kettőt tartottak: egyet a balinkai és egyet a tőle öt kilométerre fekvő mecséri településrészen. Ez utóbbi szokáson  két esztendeje változtattak: 2009-ben Balinkán, tavaly Mecséren tartották  az egész napos vigasságot. 
Kettő van iskolából is:  egy Bakonycsernyén és egy Bodajkon - jegyzi meg tréfásan Wéninger László polgármester. A balinkaiak jellemzően Bodajkra, a mecsériek jellemzően Bakonycsernyére járatják óvodába, iskolába a gyerekeiket.
A közelmúltban  egy nyertes pályázat segítségével  játszótér építésére is módja nyílt az önkormányzatnak.  Kettőt építettek ebből is, s természetesen arra is ügyeltek, hogy mindkettőt hasonló játékokkal lássák el.
Balinka gyönyörő fekvésű, csendes, jó levegőjű település. Élhető, összkomfortos község - jellemzi  az elöljáró, aki szerint a legfontosabb feladat, hogy a helyiek  eme komfortérzete megmaradjon. Mert hiába hivatkozna arra, hogy  a szomszéd településen egyetlen utcában  sem tolták le a havat, ez az ittenieket - mint mondja - egyáltalán nem érdekli.
Balinka középkori eredetű település, a török korban azonban elpusztult. A 17. században német ajkú telepesek népesítették be ismét. Bár az itteni svábok tapasztalata az erdő- és szőlőművelés, valamint az erdőgazdálkodás terén is kimagasló volt, a szaporodó lakosság a múlt század elején már nem talált megélhetést a faluban. 1913-ig több száz balinkai hagyta el a szülőföldet, sokuk a tengerentúlra távozott - olvasható a község honlapján. Embertelen kényszer apasztotta a második világháború után is a község lakosságát: a svábok kitelepítésének 16 itteni  család esett áldozatul. A falu múlt századi történetét a szénbányászat határozta meg: Trianon után  nyitották a kisgyóni bányát, ahol a hetvenes évekig zajlott a kitermelés. Az eredetileg Mecsér-pusztának nevezett helyen, amely a középkorban fegyverkovácsairól volt híres, 1955 és '57 között épült a bányászlakótelep, iskolával, orvosi rendelővel, klubházzal, könyvtárral. A kisgyóni szénvagyon kimerülése után Balinkabányán folytatták tovább a kitermelést  egészen 2003-ig.
 
- Balinkát az itteni jó minőségű szén tette országosan is ismertté. A bezárás híre sokkolta a helyieket, a féltárt szénvagyon 2011-ig látszott biztosítani a kitermelést, úgyhogy a bányászkodás biztos egzisztenciának tűnt.   Volt olyan család, amelynek három generációja is a bányánál  dolgozott,  adott esetben az asszony is -  meséli Nagy István, aki 1990-től 2006-ig állt az önállóságát ismételten a  rendszerváltás után elnyert   falu élén. A Bodajkkal közös évek után föllendülés kezdődött a faluban: kiépült a telefon- és gázhálózat, majd   mindkét településrészen  a csatorna is. Utakat építettek, a fiatalok megtartása érdekében olcsó házhelyeket alakítottak ki - összegzi a korábbi eredményeket a 72 éves, egykori  elöljáró, akinek  már a szőlő, a kert és az unokák jelentik az elfoglaltságot.
Balinkán 2007-ig postából is kettő volt, akkor zárták be a mecsérit. Mára megbékéltek a kényszerű helyzettel. Öröm számukra, hogy sikerült háziorvost találni, akinek két éven át volt betöltetlen a helye. Változatlanul van viszont egy gondjuk, hiába reklamáltak:  a térerő szempontjából jószerével fehér foltnak számít a település. Ezért aztán mobilon sokszor el sem érik - panaszolja Wéninger László.

Aki szereti az erdőt, a csendet, a nyugalmat, az Balinkát is szereti. A falu életére nézve meghatározó, hogy a balinkai településrész közelebb fekszik Bodajkhoz, a mecséri  Csernyéhez, mint a kettő egymáshoz.

OLDALTÖRÉS: Beköltözöttként lett elöljáró

Beköltözöttként lett elöljáró

Alvég és felvég nem különülhet el jobban egymástól, mint a község két településrésze. A helyzetet Wéninger László is megörökölte, aki félúton lakik a kettő között.
Sajátságos község Balinka. Két településrészét, Balinkát és Mecsért több kilométer választja el egymástól.

- Balinkai vagy mecséri a polgármester úr?
- Az úgynevezett készenléti lakótelepen élek, amely a két falurész között található. Rajtunk kívül alig több mint tucatnyi család otthona. Először dolgozni jártam Balinkabányára Várpalotáról, majd 1991-től, amikor ott bezárt a bánya, ideköltöztünk. Egyformán fontos számomra mind a két településrész.

- Az ősszel másodszor választották a Fidesz színeiben polgármesterré. Minek tudja be az ismételt sikert?
- Elődöm, Nagy István, aki 16 évig állt a falu élén, 2006-ban már nem indult az önkormányzati választáson. Ez nyilván megkönnyítette a helyzetemet, és szerencsés volt a későbbiekre nézve abból a szempontból, hogy nem kellett konfrontálódni vele a kampány során. 2006-ban azt ígértem, hogy nem ígérek semmit  vagy legalábbis nem túl sokat , hiszen ígérettel teli a padlás. Az is a dologhoz tartozik persze, hogy 2002 és 2006 között a képviselő-testület tagjaként már betekintést nyertem a falu ügyeibe, és bizonyos közéleti jártasságra, rutinra is szert tettem. 2010-ben már nem tettem fényképet a választási szórólapomra. Bíztam benne, hogy mindenki ismer...

- Látszólag legalábbis nem változott semmit, eltekintve attól, hogy lekerült önről tíz kiló, és levágta a bajszát. De miért?
- Fogadtam, ha nyerek, levágom a bajuszomat.
 
- Kevés helyen részesülnek a helyiek az önkormányzattól annyi szociális juttatásban, mint itt. Ez a gyakorlat sem változik?
- Igyekeztünk megőrizni a korábbi időszak szociális vívmányait. Valamennyi balinkai iskolás fél áron jut a tankönyvhöz, s mivel nincs saját iskolánk, megtérítjük nekik a buszbérlet árát is. A főiskolásainknak, egyetemistáinknak ugyancsak alanyi jogon jár az ösztöndíj-kiegészítés. Igyekszünk az idősekre is gondolni. Ezt a szándékot jelképezi az idősek napja alkalmával nyújtott, szerény összegű támogatás. Mindez azonban egyre nagyobb terhet jelent az önkormányzatnak.

OLDALTÖRÉS: A községháza visszakapta funkcióját

A községháza visszakapta funkcióját

A községháza egy-egy település régi vagy újkori rangját is jelképezi. Az itteni 23 év szünet után kapta vissza funkcióját.
A balinkai polgármesteri hivatal  tornyos épületének sajátos bája mindig megfog. Nagy István, a község korábbi polgármesterének tudomása szerint  a múlt század negyvenes éveiben eleve községházának épült, és itt székelt a tanács is 1977-ig, amikor is Balinkát Bodajkhoz csatolták. Az ezt követő években  -mint fogalmaz - le lett lakva  a falu: nem volt házhely, nem épült közmű, és az iskola is átkerült Bodajkra. A rendszerváltás után  a lakosság óhajának megfelelően  ismét önállósult Balinka. Az egykori község-, illetve tanácsház épülete -  két olajkályha kivételével - lényegében üres volt. Rendbe kellett tenni az épületet, munkatársakat kellett toborozni, berendezésről kellett gondoskodni.  A   bodajki polgármester, Zagyva Lajosné két ügyintézőt - úgymond -  visszaadott,  a jegyzői állást pedig meghirdették - meséli az egykori elöljáró, aki 16 évig állt a község élén.
A közelmúlt fejleménye, hogy 2007. január 1-jétől Balinka  körjegyzőséget hozott létre  Nagyveleg község önkormányzatával.

OLDALTÖRÉS: Mindig képben van

Mindig képben van

A kérdésre, hogy mit javít, imigyen jön Kóber Imrétől a válasz: mindent, amibe 220 volt megy be, és kép meg hang jön ki... A balinkai képviselő-testület egyik legrégebbi tagjával apró móri műhelyében beszélgettünk. 1989-ben költöztek ki Mecsérre a móri panelból - meséli. Ott kész házat kaptak annyi pénzből, mint amennyiért a kisvárosban telket lehetett volna vásárolni. Napközben a műhelyben dolgozik, hajnalonta pedig  több mint tíz éve  a Fejér Megyei Hírlapot kézbesíti. Amikor körbejár, hogy beszedje az újságpénzt, mindenki elmondja neki a búját-baját. Egy fogadóórán sem kapna annyi információt a több mit félezer lakosú településrészről, mint így. Amíg a bánya működött, az iparűzési adó révén könnyebb volt az önkormányzat helyzete. Mecsér, amelyre a meddőhányóról nyílik a legszebb kilátás, rendezett, gondozott, a patika viszont hiányzik - mondja. Amire szerinte különösen büszkék lehetnek, az az, hogy mindent önerőből valósított meg az önkormányzat, s így nincs eladósodva.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A település lélekszáma mintegy ezer fő.

- Az önkormányzati képviselő-testület tagjai: Biró Sándorné, Fodor Róbert, Kissné Bolla Mária Terézia, Kóber Imre.

- A német kisebbségi önkormányzat tagjai Leitner József, Stohl János, Schweighardt Róbert Géza, Farkas Gabriella.

- A községben a 14 éven aluli gyerekek száma 155. A 60 év felettiek 210-en vannak. A regisztrált munkanélküliek száma pillanatnyilag 27.

- Bejegyzett civil szervezetként működik a Balinka-Mecséri Polgárőrség. Bírósági bejegyzés nélkül működik Balinkán és Mecserén is egy-egy nyugdíjasklub, illetve egy-egy ifiklub.

- A település a Móri Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

- A község címere utal a Bakonyra, Balinkára, Mecsérre és Kisgyónra. Utóbbi a középkorban önáló település volt, ma közkedvelt kirándulóhely.

Helyi értéktár

- Római katolikus templom.

- Első és második világháborús emlékmű.

 - Szovjet hősi emlékmű, amelyet a közelmúltban újíttatott föl az Oroszországi Föderáció.

- Hét hálaadó kereszt.

- A virágvölgyi zártkertek.

- A svábok 1948-ban történt kitelepítésének emlékműve.

- A Nagy Benedek szobrászművész által készített Szent Borbála-szobor.

- A Gaja- patak egyedülállóan szép völgye a vadasparkkal.