A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzése a magyar alkotmányozásról

Reinhard Olt, a konzervatív német napilap Magyarország-szakértője, az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy Orbán Viktor szerint az új alkotmány elfogadásával az ország "megújulásának fontos pontjához" ér. Utalt arra, hogy a parlamentnek még ebben az évben kell elfogadnia az új alaptörvényt, amely a kommunista időkből származó eddigi alkotmányt váltja fel. Ennek kapcsán emlékeztetett arra: az 1949-es sztálinista alkotmányt az 1989/90-es rendszerváltás során olyan mértékben módosították, hogy az alapul szolgálhatott egy demokratikus rendszerhez, azonban a diktatúra vége óta rendszeresen napirenden volt egy új alkotmánnyal kapcsolatos vita. Eközben - mint hozzátette - szinte valamennyi más volt szocialista országban új alkotmány született.
Olt szerint Magyarországon a két, megközelítően egyformán nagy, egymást megbénító politikai tábor között kialakult patthelyzet a hatályos alkotmányból való kiábránduláshoz vezetett. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban olyan új alkotmányról beszélt, amely élesen elhatárolódik a magyarságot elnyomó korszaktól, lezárja a múltat, stabil és végleges alapot teremt és ezáltal biztonságot nyújt a jövőre.
Orbán, akinek pártja, a Fidesz a Kereszténydemokrata Néppárttal együtt a parlamentben több mint kétharmados többséggel rendelkezik, az új alaptörvényben annak a forradalomnak az eredményét látja, amelyről a 2010 tavaszán aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme után beszélt - írta Olt. Ezzel szemben az ellenzéki szocialisták és az LMP az alkotmányozást "ideológiailag vezérelt, alkotmányjogi államcsínynek" tekintik. Ezért nem képviseltették magukat az alkotmány-előkészítő bizottságban, de saját javaslatot nyújtottak be. A parlamentben ugyancsak képviselettel rendelkező, "szélsőjobboldali" Jobbik részt vesz ugyan a bizottság munkájában, de azzal vádolja Orbánt, hogy visszaél kétharmados hatalmával, és egy saját magára, illetve világnézetileg saját táborára szabott alaptörvényt akar létrehozni.
A cikkíró utalt arra, hogy a alkotmányjogászok is bírálják a tervezetet, mert azt "a Fidesz hatalmát erősítő eszköznek" tekintik. Nézetük szerint a jövőben túl sok törvény módosításához lesz majd szükség kétharmados többségre, így azok a jövőbeni kormányok számára csak rendkívül nehezen megváltoztathatók. Mint írta, ugyanez vonatkozik olyan fontos intézmények, mint az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Bank és a számvevőszék vezető pozícióinak az "elfoglalására". Hozzátette, hogy a tervezetet Sólyom László korábbi alkotmánybírósági elnök, illetve volt államfő is "súlyos visszalépésként" értékelte. 
 A cikkíró utalt arra, hogy egy erősen vitatott pontban, a gyermekek után az anyáknak járó pluszszavazat biztosítását illetően a Fidesz már visszakozott. Részletesen beszámolt az alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultációról, a kiküldött kérdőívekre adott válaszokról, és mindennek kapcsán idézte Orbán Viktort, aki szerint a nemzeti konzultáció sikere alátámasztja, hogy az alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, mert tükrözi annak akaratát és véleményét.
Reinhard Olt szerint vitatott az alkotmány preambuluma. Emlékeztetett arra, hogy a "nemzeti hitvallás" címet viselő bevezetőben hivatkozás történik Istenre, a nemzeti büszkeségre, Szent Istvánra, a Szent Koronára és azokra az elődökre való büszkeségre, akik harcoltak a szabadságért, a függetlenségért és megvédték Európát.
Megemlítette, hogy néhány, a jelenlegi állapotokhoz képest különösen mélyreható és korábban előirányzott változtatás nem került be a tervezetbe, miután azokat a kormánypártok vezető politikusai is megkérdőjelezték. Ennek kapcsán utalt a kétkamarás parlament tervére, a köztársasági elnök parlament-feloszlatási jogának bővítésére, valamint arra az eredeti tervre, hogy a jövőbeli alkotmánymódosításokat két egymást követő országgyűlés kétharmados támogatásához kössék. 
 Olt utalt arra is, hogy az ellenzéki MSZP szerint népszavazás nélkül az alkotmány nem lesz legitim. Ezzel szemben a kormánypártok azon a véleményen vannak, hogy a nemzetközi gyakorlatban nem szükséges a referendum az alkotmány megerősítéséhez. Emlékezetett, hogy az elmúlt két évtizedben Európában 23 új alkotmány lépett hatályba, és ezek közül 13-at a törvényhozás hagyott jóvá, és csak 10-et erősítettek meg népszavazással. Továbbá emlékeztetett arra is, hogy 1994 és 1998 között a kétharmados többséggel kormányzó szociálliberális koalíció szüntette meg az alkotmány népszavazással való megerősítésének korábban alkotmányjogilag rögzített követelményét.