Székesfehérvár - A királyok városa

Székesfehérvár nevét hallva a legtöbb embernek a történelmi belváros képe tűnik fel. Ide jönnek a turisták, a kiránduló iskolai osztályok. A város főépítészével, Páli Zsuzsannával mi is tettünk egy sétát.
A városháza épülete eredetileg csak a jelenlegi egyemeletes szárnyból állt, később más ingatlanokat, például az egykori Zichy-palotát és a régi iskolát is hozzácsatolták. Mai formáját a városfejlesztő Csitáry G. Emil polgármestersége alatt nyerte el.
- A Nemzeti Emlékhelyen sajnos csak a romjai látszanak Szent István egykori bazilikájának. A román kori, háromhajós, félköríves apszissal ellátott épületről nem lehet tudni, milyen volt valójában, csak valószínűsíthető az egykori kinézete. A bazilika ezer szállal kötődik a magyar államisághoz és a magyar kereszténységhez. Éppen ezért legfontosabb dolgunk, hogy a terület rangját visszaadjuk  - mondja a főépítész.
 A Táncsics utcán sétálunk tovább. Ezt valamikor Szarka utcának is hívták, mivel erre léptek le a mai Városház tér helyén működött piac tolvajai. Szecessziós épületek előtt érünk a közelmúltban felújított Árpád fürdőhöz. Nem csak külsőleg őrizte meg eredeti kinézetét, de az uszodatér és a kabinsor is a műemléki előírások szerint lett helyreállítva. Szemben a rehabilitált Kossuth utcai tömb szép példája annak, hogyan illeszthető össze a régi és az új. A szép belső udvarhoz jól illik az órajáték és épülete, amelyek Kovács Jenő, Ecsedi Mária és Schulz István tervei alapján készültek. A lépcsőn felsétálva a Szent István-székesegyházhoz érünk. Ez a város legrégibb és legmagasabb része. A gótikus székesegyház 1235-ben épült. Előtte a kövezetben kirajzolták az 1970-ben csatornázás közben megtalált Géza-féle sírkápolnát. Az Arany János utcában az egykori kanonokházak sora áll. A székesegyházzal szembeni épület a második világháborúban kiégett, helyén most szép park van. A hangulatos lépcsőn jutunk le a Liszt Ferenc utcába. A manzárdtetős ház falán Nepomuki Szent János szobra a Palotai kapura néz. A kapu épületeinek rajzolatát kővel rakták ki. Kevesen tudják, hogy a vár körül egykor élővizek, vizesárkok voltak. A Várkörút és a Mátyás király körút alatt ma is élő vízfolyás van. Visszaindulunk a belváros felé.
 A belváros védett, de központképző funkciója van, a cégek ide akarnak kerülni, ezért a közelében telepszenek le, céloz a főépítész az Alba Plazára. Majd ismét a belvárosról beszél: a városrész kiszolgálását kívülről kell megoldani, ezért a forgalom zömét is távol kell tartani. Hosszú távon föld alatti garázsok jelenthetik a megoldást.
 A Hiemer-Font-Caraffa-épületegyüttes felújítását 1990-ben kezdték tervezni, jelenleg a felújítás harmadik üteme zajlik, az eddigi munkák számos hazai és külföldi elismerést kiérdemeltek. A barokk és rokokó polgárházaknak középkori előzményei vannak, egyes részei 5-600 évesek. A török fürdőnél napközben át lehet menni a Mátyás király körútra. Fontosak a keresztirányú összeköttetések, ezért ennek meg kell maradnia, mondja Páli Zsuzsanna, majd hozzáteszi, hogy hasonló okból marad meg a belváros másik oldalán a Fal köz is, ahova árkádos épületet terveztek. A török fürdőre is készültek már tervek. Kupolás épületet, török kávézót, bazársort álmodtak ide.
 A könyvtár épülete 1940-ben épült, mint ahogy a ciszterci gimnáziumé is. A könyvtár-képtár tágas belső tere az Aba-Novák-pannók befogadására készült. A belváros nemcsak központ, hanem lakótér is. Fontos, hogy az itt lakók teljes életet élhessenek. A zöld viszont kevés, ezért a könyvtár előtti tér megtartása fontos, hallom a főépítésztől. Hozzáteszi, hogy a városrésznek hármas funkciónak kell megfelelnie. Egyszerre rendezvényeknek helyet adó városközpont, turisztikai központ és lakóterület. A vizuális igényességre kell törekedni az utcabútorok és a kitelepülések épületei esetében is, ám úgy, hogy ne konkuráljanak a város épületeivel, ne legyenek harsogóak. Természetesen ezek az elvek határozzák meg a Fő utca tervezett felújítási munkálatait is.

OLDALTÖRÉS: Alba Regia: nincs okunk panaszra

Alba Regia: nincs okunk panaszra

 A Fő utca felújítása, a szennyvízcsatornázás mind nagy terhet ró a városra, ám a cél ezzel együtt is az, hogy ne nőjön a megyeszékhely adósságállománya.

- Nem ismeretlenként vettük át Székesfehérvár irányítását, így váratlan esemény nem ért minket, talán az adósságállomány volt egy kicsit magasabb - mindent beleszámítva több mint 18 milliárd forint - annál, amit vártunk. Az adósság törlesztése nagyban meghatározza a következő évek mozgásterét, de Fehérvárnak ezzel együtt sem szabad panaszkodnia, hiszen  itt azért a lehetőségek kiemelkedőek. A források hatékonyabb felhasználása az egyik fő feladatunk - összegez  Cser-Palkovics András, aki éppen fél éve foglalhatta el a megyeszékhely polgármesteri székét, s aki szerint a magyar politikai kultúra állapotában kuriózum, hogy Fehérvár költségvetését egyhangúlag fogadta el a testület.
Az elmúlt hat-hét hónapban  sikerült új, a válság hatásait a remények szerint jobban kezelő szociális rendeletet alkotni, a volt Technika Házában már működik a Civil Központ, Karsai Béla és Ocskay Gábor vezetésével pedig megkezdte munkáját a polgármestert és a testületet segítő Fehérvári Szenátus is.
- A szennyvízcsatorna-program, a Fő utca felújítása, a Hiemer-ház rekonstrukciójának befejezése mind nagy terhet ró a városra, de emellett is az a célunk, hogy az adósság ne nőjön. Ha az intézményhálózat szerkezetéhez nem nyúlunk hozzá, az előbb-utóbb a minőség rovására mehet. Ezen belül is  elsősorban a szociális és az oktatási-nevelési területen van szükség változtatásra - sorolja a közeljövő legfontosabb feladatait a város polgármestere, aki szerint az oktatási szféra esetében  egy-egy épület megosztása lehet a megoldás: egy iskola használaton kívüli szárnyában érdemes megfontolni mondjuk az óvodai férőhely-bővítést. Egy városi egészségcentrum létrehozása - akár egy kihasználatlan iskolaépületrészben - sokat segíthetne a várakozási idő jelentős csökkentésében az olyan alapvizsgálatok esetében, mint a  vérvétel, ultrahang- és röntgenvizsgálat.
- A városlakókat talán leginkább érintő változás a  buszközlekedés átalakítása lehet a közeljövőben: olyan szolgáltatást szeretnénk, amely tényleg versenyképes az autózással. Reményeink szerint őszre már konkrét elképzelésekkel állhatunk ki ez ügyben a fehérváriak elé - fogalmazott a város polgármestere.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A város állandó népessége: 101 955 fő.

- A  város területe: 17 089 hektár.

- Az önkormányzat összetétele: Cser-Palkovics András polgármester (Fidesz), Brájer Éva alpolgármester (Fidesz), Égi Tamás alpolgármester (Fidesz), Róth Péter alpolgármester (Fidesz), Gyóni András (Fidesz), Horváth Miklósné (Fidesz), Kovács Zsolt (Fidesz), Mészáros Attila (Fidesz), Farkas László (Civil Mozgalom Egyesület), Viza Attila (Fidesz), Szigli István (független), Földi Zoltán (Fidesz), Östör Annamária (Fidesz), Horváth Miklós Csaba (Fidesz), Dienesné Fluck Györgyi (Fidesz), Fertő László (Civil Mozgalom Egyesület), Gál Péter Pál (Jobbik), Juhász László (Válasz-FCF), Knizse Gyula (MSZP), Márton Roland (MSZP). A jegyzői feladatokat Bóka Viktor látja el.

- A 2010. októberi választásokat követően tíz kisebbségi önkormányzat (cigány, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) kezdte meg a munkáját.

Helyi értéktár

- A Bory Jenő által épített vár (1923-1959).

- A copf stílusú püspöki palota (1780-1803).

- A gótikus Szent Anna-kápolna és a Szent István-bazilika.

- Az 1990-ben Europa Nostra-díjjal kitüntetett Rác utcai skanzen.

- A Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes.

- A Sóstó Természetvédelmi terület, tanösvény.

- A Fehérvári Babaház  Moskovszky-gyűjtemény.