A legendás Puma - Szentgyörgyi Dezső vadászpilótára emlékeztek

Szentgyörgyi Dezső 1915-ben Kőkúton született, elemi és polgári iskoláit Enyingen végezte. Parancsnokai hamar felfigyeltek rá, intelligenciája, rátermettsége és szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászpilótának képezzék ki. A második világháborúban harci pilótaként vett részt, pályája az 1/2. hadrendi számú vadászszázadnál kezdődött, majd a legendás Puma században folytatódott, amelyet 1944-ben szerveztek a haza légterének védelmére. Mire véget ért a háború, addigra több mint 300 bevetéssel és 33 légi győzelemmel büszkélkedhetett. Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse - szólt a Puma század jelmondata, ami az ász pilóta egész pályáját, életét is jellemezte. Csakúgy, mint a szerénység, a segítőkészség, a magas szintű szakmai felkészültség és a bajtársiasság.

Épségben végigküzdötte a háborút, túlélte a politikai üldöztetéseket, tevékenyen vette ki részét a magyar polgári repülés fejlesztésében, de nyugdíját már nem érhette meg. Gépe 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver közben a tengerbe csapódott: Szentgyörgyi Dezső repülőhalált halt.

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

Szentgyörgyi Dezső 1915-ben Kőkúton született, elemi és polgári iskoláit Enyingen végezte. Parancsnokai hamar felfigyeltek rá, intelligenciája, rátermettsége és szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászpilótának képezzék ki. A második világháborúban harci pilótaként vett részt, pályája az 1/2. hadrendi számú vadászszázadnál kezdődött, majd a legendás Puma században folytatódott, amelyet 1944-ben szerveztek a haza légterének védelmére. Mire véget ért a háború, addigra több mint 300 bevetéssel és 33 légi győzelemmel büszkélkedhetett. Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse - szólt a Puma század jelmondata, ami az ász pilóta egész pályáját, életét is jellemezte. Csakúgy, mint a szerénység, a segítőkészség, a magas szintű szakmai felkészültség és a bajtársiasság.

Épségben végigküzdötte a háborút, túlélte a politikai üldöztetéseket, tevékenyen vette ki részét a magyar polgári repülés fejlesztésében, de nyugdíját már nem érhette meg. Gépe 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver közben a tengerbe csapódott: Szentgyörgyi Dezső repülőhalált halt.

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

Épségben végigküzdötte a háborút, túlélte a politikai üldöztetéseket, tevékenyen vette ki részét a magyar polgári repülés fejlesztésében, de nyugdíját már nem érhette meg. Gépe 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver közben a tengerbe csapódott: Szentgyörgyi Dezső repülőhalált halt.

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

Épségben végigküzdötte a háborút, túlélte a politikai üldöztetéseket, tevékenyen vette ki részét a magyar polgári repülés fejlesztésében, de nyugdíját már nem érhette meg. Gépe 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver közben a tengerbe csapódott: Szentgyörgyi Dezső repülőhalált halt.

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

A tragikus baleset okára sokáig nem derült fény. A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy a Malév járata leszállás közben az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenségbe, légzuhatagba, nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlásba került. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a speciális légáramlásból eredő katasztrófák elkerülésére.

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".

- Édesapám az az ember volt, akiről tudni kell, 5 millió kilométert repült - említette fel fia, ifjú vitéz Szentgyörgyi Dezső, a Malév nyugállományú első pilótája. Az emlékezésbe bekapcsolódtak a fehérvári Öreg Sasok, Bogárdi Lajos és vitéz Sárdi István. Csukás Ferenc  pedig a Kanadai Magyar Szárnyak nyugalmazott főszerkesztője, Peterdi A. János szavait idézte: "Míg repülőgépek lesznek a magyar égen, Szentgyörgyi Dezső nevét nem felejtjük".