A Nádor utca Bözsi nénije

- Leányok, köszönöm, hogy ennyien eljöttetek hozzám De mi van most otthon: szalad ház? - firtatja az ünnepelt a nyugdíjas népdalkör tagjainak címezve mondandóját.

- Szaladjon csak, Bözsi mama - hangzik a válasz -, most ez a dolgunk.

Móré Györgyné, született Csép Erzsébet Kajtorpusztán látta meg a napvilágot éppen száz esztendeje. Szabadbattyánba ment férjhez, és 1933 óta a településen él, a Nádor utcában mindenki Bözsi nénije.
Két gyermeket neveltek, unokái száma szintén kettő, s négy dédunokája van - vesszük számba a leltárt lánya, Mária közreműködésével, aki odaadóan ápolja, gondozza édesanyját.

Már az ükunokának is itt lenne az ideje - jegyzik meg.
A diáklány verssel, a szépkorúak dallal köszöntötték az ünnepeltet. „Bazsa Mári libája ” - Bözsi néni együtt énekli kedvenc nótáját a kórussal. Mátrai Csaba polgármester az önkormányzat nevében gratulál a falu legidősebb polgárának, s a miniszterelnök, Orbán Viktor jókívánságait tolmácsolja.   

Mennyi szép virág! - köszönte és dicsérte a csokrokat a születésnapos. A díszes torták és a csillagszórók láttán meg egyenesen elámult.

Bözsi nénit a munkáról, a sorsról faggatom. Dolgos életről mesél: földjeik voltak, állataik. Nem ismerte a tétlenséget. Büszke gazdasszonyként egyszer még a férfiaknak is megmutatta, hogyan kell szántani.
- A sorsunkba bele kell nyugodni - csendesen szűri a szavakat -, nem zúgolódtam soha...