Színésznő kígyóbőrben: Závodszky Noémi úgy érzi, ez az ő éve

Mostanában a fehérváriak többször láthatják a színpadon kívül is: találkozhatnak vele a postán, a közértben. Závodszky Noémi, a tősgyökeres pesti nő nemrégiben fehérvári lett.
– Néhány éve vásároltam egy lakást Pesten, persze – ahogyan sokan mások – én is hitelből. S az elmúlt időszakban – ahogyan sokan másoknak – nekem is szembe kellett néznem azzal, hogy a törlesztőrészlet a duplájára dagadt. Ez persze, negatív fordulatnak tűnik az ember életében, tavaly év végén nekem is elegem lett abból, hogy hónapról hónapra azon görcsöljek, ki tudom-e fizetni a részletet. Végiggondoltam: mit nem akarok? És elhatároztam, elvágom a szálakat, eladom a lakást és megszabadulok a nyomasztó terhektől. Január 4-én meghirdettem a lakást, amit január 30-án sikerült eladnom és még aznap – az utolsó pillanatban – rohantam a bankba „végtörleszteni”... Megadtam az adósságomat annak a két embernek is, akinek még tartoztam, nem maradt semmi, mégis óriási szabadságérzet fogott el... – meséli a színésznő, aki azt mondja, utólag furcsának tűnik, hogy mi magyarok ennyire ragaszkodunk a saját tulajdonú ingatlanhoz. Nyugaton természetes, ha valaki bérlakásban él, és könyebben költözik, változtat, ha szükség van rá...

Persze, ettől Závodszky Noémi még maradhatott volna Budapesten is, ám ő mégis Fehérvárt választotta: – Az utóbbi időben nagyon sokat dolgoztam Fehérváron: 17 éve vagyok a színház tagja, eddig állandóan autóztam. Rádöbbentem, hogy semmi értelme naponta három órát utazni, a dugóban ücsörögni, hiszen ide kötnek a feladatok. Ezért bérbe vettem egy másfél szobás felújított fehérvári lakást, ahová elhoztam a bútoraimat. Hihetetlen nyugodt lett az életem, több időm jut a pihenésre, a feltöltődésre. Szeretem Fehérvárt, vannak itt barátaim, nem érzem magam egyedül, és még spórolok is, mert én, aki háromnaponként tankoltam, most csak úgy besétálok a színházba. Az anyukám többet lát, mint korábban, mert ha van egy kis szabadidőm, kocsiba ülök, és megyek hozzá Pestre.

Abban, hogy Noémi Fehérvárt választotta, közrejátszott az is, hogy rátalált a szerelem.
– Voltaképpen 14 éve ismerjük egymást, és januárban, amikor a büfében újra összetalálkoztunk, ott, abban a pillanatban megváltozott minden. Nem tudom ezt másként leírni, olyan volt az egész, akár egy romantikus filmben: az élet a legjobb forgatókönyvíró. Ő székesfehérvári, ám jelenleg Londonban él, odaköti a munkája. Havonta, kéthavonta találkozunk, közben ott a skype, és emellett magas telefonszámlát is csinálunk. Mert a skype-ra csak otthon nyílik lehetőség, viszont napközben is beszélünk, sms-ezünk.

Januárban tehát emiatt is új időszámítás vette kezdetét számára. Noémi persze, nem csak ettől érzi úgy, hogy a 2012-es esztendő az ő éve. Őt, aki világéletében szeretett filmezni, megtalálta egy televíziós szerep is: a Haction című sorozat második szériájában a kőkemény Karolát alakította. A sorozat folytatódik, de hogy ő feltűnik-e benne, még nem tudja, mert elvileg az utolsó jelenetében Karola az, aki felrobbantja az egész „kócerájt”. Ám hogy ez egyúttal a figura halálát is jelentette-e, azt csak a forgatókönyvíró tudja...

Noémit az utóbbi időben színpadon is megtalálták a jó karakterszerepek. Tavaly játszott életében először „gonosz boszorkányt”, és nagyon élvezte. Persze, az Óz, a nagy varázsló boszija sem tipikus főgonosz, hiszen kedvesen esendő és mulatságos. Most pedig ő a félelmetes Ká, a kígyó A dzsungel könyve musicalban:
– Mindenki retteg tőle, de persze ez a hatalmas kígyó sem elvetemült, gyűlöletes lény. A szövegkönyvet olvasva úgy éreztem, sok a nőies vonása. Hiszen rendkívül hiú, egyfolytában arról beszél, a vedlés előtti régi bőre (ruhája) volt-e szebb, vagy az új bőre.... – mondja Noémi. – Én mindenesetre szeretem ez a szerepet: ráadásul szép és dekoratív az aranyszínű kígyójelmez...
S hogy mit hoz még számára ez szerencsésen induló év? Nem tudni, de Noémi bízik a pozitív gondolkodás erejében. Azt mondja, hisz önmagában, és a romantikus históriák kedvelőjeként biztos abban, a jól induló esztendő happy enddel végződik.