A vér nem válik vízzé: esküt tettek Fejér és Veszprém megye tartalékosai (Frissítve)

A honvédelmi vezetés deklarált célja, hogy 2014-re feltölti az Országgyűlés által engedélyezett 8 ezer fős önkéntes tartalékos keretet, amely a professzionális haderő békében is alkalmazható tartalékát jelenti. Erről Tatán, a Hősök terén rendezett ünnepélyes eskütételen beszélt Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára. Szavait 463 önkéntes műveleti tartalékos többségükben Fejér és Veszprém megyéből jelentkezett egykori hivatásos katona, tűzoltó és rendőr hallgatta. Domján László vezérőrnagynak, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának jelenlétében a politikus kijelentette: látszik, sikerült az emberek bizalmát megnyerni a honvédelem ügye iránt. Hozzátette, a honvédség és a civilek közötti hosszú távú kapcsolat kiépítése nemzetbiztonsági ügy, tartalékos állomány nélkül pedig nincs honvédelem. Siklósi Péter azt mondta, idén 1,2 milliárd forint, jövőre ennek az összegnek a kétszerese áll e cél rendelkezésére. Bár elvileg bárkiből lehet műveleti tartalékos, de ma egykori egyenruhások mondták az esküt. Ezt az államtitkár azzal indokolta, hogy mivel nem operetthadsereget építünk, a jelentkezésnél előnyben voltak a nyugállományú katonák.

Akik büszkén, igazi katonához méltó módon vállalták a szolgálatot és kiválóan teljesítették a kiképzést. Mint ahogyan azt Sándor tábornok megjegyezte: „Látszik, hogy a vér nem válik vízzé”. Az alkalmi alakulótéren sokan beszéltek annak fontosságáról, hogy ha az egykori felderítők, harckocsizók, rendőrök, tűzoltóparancsnokok komolyan veszik a szolgálatot, akkor őket is vegyék komolyan: azaz értelmes beosztásba kell kerülniük ahhoz, hogy a honvédség célja megvalósuljon. Ezek a katonák ugyanis már túl vannak jó néhány csalódáson. A hadsereg sokszoros átszervezése során jórészt kényszerűségből kerültek nyugdíjba, aztán rosszul fogadták azt is, hogy a nyugdíjból bármikor megvonható járadék lett. Ebből pedig levonnak, ha valaki nem vállalja a tartalékos szolgálatot.

Mégsem jellemző, hogy valaki csak az anyagiak miatt lett tartalékos, a legtöbben igazi hazaszeretetből, hivatástudatból húztak ismét bakancsot és fogtak fegyvert. Ők ugyanis ha nem is erre születtek, de ezt választották egy életre. Ezredesek masíroztak sok rendfokozattal alacsonyabb kiképző utasításait követve. Az egyik kiképzőtiszt megszámolta: 64 nála magasabb rendfokozatú katonának vezényelt, és az a század, amit ő vezetett, összesen 2500 évnyi katonai tapasztalattal rendelkezik. Nos, ezt kellene hasznosítani, ez tehát a politikai és szakmai feladat.