2012.10.26. 17:19
Játékkép és képjáték - A Hetedhét múzeum tárgyai a szakemberek szemével
Székesfehérvár - Konferencia témája volt pénteken a Hiemer-házban otthonra talált Moskovszky- és Réber-gyűjtemény.
A Hetedhét Játékmúzeum változatlanul népszerű kicsik és nagyok körében. A két fantasztikus gyűjtemény - Moskovszky Éva kultúrtörténész csodálatos babái és Réber László grafikusművész hagyatéka - méltó helyre került a Hiemer-házban. Ám a Városi Képtárhoz tartozó új játékmúzeum a hagyományokról sem feledkezik el. Korábban, a Fehérvári Babaházban, a Moskovszky-gyűjtemény hajdani helyén minden ősszel Moskovszky Éva születésnapjához közeli időpontban konferenciát rendeztek. Ezt a hagyományt most a Hetedhét Játékmúzeum is folytatja, igaz más formában. Ma, a Játékkép - Képjáték című konferencia délelőttjén a Moskovszky-gyűjteményhez kapcsolódó előadások hangzottak el, délután pedig Réber László karikatúráiról esett szó.
Az idei konferencia megrendezésével arra törekedtek, hogy olyan előadások hangozzanak el, amelyek szorosan kapcsolódnak a Moskovszky-gyűjteményhez. Másfelől pedig az is természetes volt, hogy a konferencia Réber László rajzaival is foglalkozzon. A játékmúzeum munkatársa, Nagy Veronika néprajzkutató - aki a Moskovszky- gyűtemény tárgyainak históriájával foglalkozik -, azt mondja, olyan előadókat kértek fel, akik segítik a hagyaték szakmai értékelését. Mert egyfelől ez a múzeum azzal nyújt örömet, hogy úgy mutatja be játékokat, bababútorokat, ahogyan azt a gyűjtő megálmodta, és berendezte az apró enteriőröket: személyességet tükröz, megmutatja a egy játékkedvelő család tárgyak iránti szenvedélyét. Másfelől ezek a míves babák, bútorok, kultúrtörténeti értéket képviselnek.
Mivel a tárgyak kutatását is fontos feladatának tekinti a Hetedhét Játékmúzeum, ezért volt szakmai szempontból igen hasznos az Iparművészeti Múzeum porcelángyűjteményének vezetője, Balla Gabriella művészettörténész előadása. Ő összehasonlította az Iparművészeti Múzeum és a fehérvári játékmúzeumban őrzött babazsúr kellékeket az európai porcelánmanufaktúrákból származó edénykéket és fontos összefüggésekre világított rá. De ezen a konferencián is megemlékeztek a játéktörténet kutatójáról, Moskovszky Éváról. Illyés Endréné restaurátor - aki sokat tett azért, hogy a gyűjtő Fehérvárra hozza a páratlan játékokat - Moskovszky Éva leveleit idézte fel. Kiderült, Éva néni nem csak a gyűjtemény iránt érzett felelősséget, de a várost is megszerette, szinte fehérvárivá vált....
Nagy Veronika pedig Marie-t és Waltert mutatta be. Ők a Moskovszky-gyűjtemény szép karakterbabái, akiknek "valódi" az arcuk, mert hús-vér gyerkekről mintázták őket: karakterük, személyiségük van. Ez újdonsággá vált a 20. század elején, és divatott teremtett. Arról hallottunk: mi volt sikerük titka?
A délutánt Réber László műveinek szentelték: pontosabban tűpontos karikatúráiról, képjátékairól beszéltek a neves előadók. Révész Emese művészettörténész például azokat a Réber-karikatúrákat mutatta be, amelyek albumban, összegyűjtve 1957-ben jelentek meg. Képet kaptunk a korról is, amelyben ezt a műfajt az alkotóművészet részeként kezelték, de Révész Emese elemzéséből kiderült, mi tette Réber látásmódját, stílusát önállóvá, egyedivé. Réber egyszerű, letisztult vonalakkal készült rajzai túllépnek a napi politikai aktualitásokon (még akkor is, ha kapcsolódnak hozzájuk), de sokkal általánosabbak, filozófikusabbak. Újfajta jelbeszéd ez, szöveg nélküli alkotói kifejezésmód.
Szűcs Erzsébet művészettörténész azokat a Réber-grafikákat elemezte, amelyek a nagysikerű Murphy törvénykönyve hazai kiadásához készültek. Réber László az ironikus törvényekhez olyan illusztrációkat készített, amelyekben a főszereplő az egyes szám: pontosabban Réber nagyszerű rajzain antropomorfizálódik ez az egyes, és viselkedni kezd...