Parragh: az államháztartási hiány szabja meg a kormány mozgásterét

A szakember, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Fejér Megyei Szervezetének meghívására pár napja járt Székesfehérváron, Hitviták tüzében - szirénhangok bűvöletében címmel tartott előadást a szervezet Koch László utcai klubjában.

- Ha van egy probléma, azt addig, amíg az azt kiváltó okokat nem találom meg  és számolom föl, nem tudom megoldani.   Mindaddig, amíg a növekedést akadályozó okokat nem tudjuk kiemelni, nem lesz növekedés - szögezte le Parragh László,  aki szerint  a közgazdászok felelőssége ebben  a helyzetben az, ha lehet, akkor szakmai vitákat folytassanak, kimértek legyenek és restitúció helyett előre vivő megoldásokat keressenek.

Nem lehet visszatérni a régi utakra, ha a fogyasztást akarjuk élénkíteni, ugyanaz lesz a következménye,  mint ami volt - utalt a frankhitel-válságra. Az IMF, Brüsszel és a kormány közti vitáról szólva úgy fogalmazott: mindaddig, amíg egyik fél sem kényszerül rá arra, hogy belemenjen a szerződésbe, nem lesz szerződés. Ma az államháztartási hiány az a sarokszám, amelyik megszabja a kormány mozgásterét, s ennek betartása nagyon nagy károkat okoz.

Parragh László: nem lehet visszatérni a régi utakra, mert ugyanaz lesz a következménye mint korábban (Fotó: Nagy Norbert)

A  politika hajlamos azt mondani, hogy a mai válság mögött a nemzetközi pénzügyi válság van, de ez csak részben igaz;  többféle sokk éri egyszerre a magyar gazdaságot  - vélte. Kétségtelen, hogy a külkereskedelmi forgalom visszaesése súlyos probléma a magyar gazdaságban, de  legalább ekkora sokkhatás az állami kereslet visszaesése és a hitelpiac befagyása. A magyar bankrendszer döntő része zártkörű részvénytársaság.

Az adatok szerint a nagy cégek felveszik a hitelt külföldön, beteszik tulajdonosi hitelként vagy tőkeemelésként, s ezzel ők a válság pénzügyi részén túl is vannak. Miközben - 2007 után elindult a működő tőke kivonása az országból - aránylag kevés tere van a takarékszövetkezeti hitelezésnek, ami egyben komoly tartalékot is jelent - mutatott rá. 
- Csodák nincsenek, azt a problémát nekünk kell megoldani és ez hosszú évekig fog tartani, hiszen ma minden jövedelemtulajdonos el van adósodva. Honnan lenne forrás a fejlesztésekre, a fogyasztásra?-  tette fel a kérdést. - Növelni kell a bank- és a pénzintézeti rendszerben a magyar tulajdon arányát, erősíteni kell a szövetkezeti pénzintézeteket és ösztönözni kell a megtakarításokat, s erősíteni az állami garancia-rendszereket. Jelentősen javítani kellene a pályázati rendszeren is, amelyből a gazdasági szereplők nagy része mára sajnos kiábrándult. Az eddigi gyakorlattól eltérően az európai uniós pénzek legalább felét, de inkább kétharmadát gazdaságfejlesztésre kellene fordítani. Az esélyes kis- és középvállalkozásokat kell fejleszteni, csökkenteni kell a bürokráciát, s radikálisan át kell alakítani az uniós forrásokat kezelő  intézményrendszert, s fel kell gyorsítani a forráskihelyezéseket - ismertette a receptet.

A gazdaság régóta követeli azt, hogy a megcsontosodott, rossz hatásfokkal működő alrendszereket át kell alakítani, s azt, hogy a teljesítmény legyen a középpontban - mutatott rá a nemzeti kamara nemrég újraválasztott  elnöke.