2013.01.10. 16:39
3 hónappal meghosszabbították az árfolyamgát igénylési határidejét
Eredetileg a múlt év végével lezárult volna az árfolyamrögzítés igénylésének lehetősége, de kaptak még 3 havi gondolkodási időt a deviza-lakáshiteles ügyfelek. Vajon érdemes csatlakozniuk?
A grafikán jól látható, hogyan „ugrál” az euró árfolyama. Aki rögzíti hitelét, 250 forinton törleszthet – mégsem túl népszerű a konstrukció
Az árfolyamgátként is emlegetett állami-banki konstrukciót (pontosabban annak második, kedvezőbb változatát) 2012 közepétől kérhették azok az adósok, akiknek lakóingatlanát jelzálog terheli, nincs 90 napon túli késedelmük és a felvett kölcsönük nem nagyobb 20 millió forintnál. Év végével kiderült, hogy az ügyfelek kis hányada csatlakozott a rendszerhez, ezért a Parlament decemberben egy kormánypárti módosító indítvány elfogadásával meghosszabbította az igénylési határidőt. 2013. március 29-ig kérvényezhetik tehát az adósok, hogy legfeljebb 60 hónapon át svájci frank hitelüket 180, euró hitelüket 250, japán jen hitelüket 2,5 forintos árfolyamon fizessék a piaci ár helyett. A különbözet tőkerésze gyűjtőszámlára kerül (ezt a rögzítés lejártával vissza kell fizetni), a kamatrészt viszont a bank és az állam átvállalja.
Magyarországi bankoktól érdeklődtünk az árfolyamrögzítéses tapasztalatokról és a várakozásokról. – Az Erste Banknál közel 25 ezer befogadott kérelmet és ebből több mint 19 ezer már beállított árfolyamrögzítést tartunk számon. A potenciális ügyfélkör körülbelül 35 százaléka nyújtott be kérelmet év végéig. Az eredeti igénylési határidő végéhez közeledve nőtt az érdeklődés, de most a szakértők a kitolt határidő előttre várnak „rohamot”. Ennek nem lesz különösebb oka, egyszerűen az emberek nagy része az utolsó pillanatra hagyja az ügyintézést – kaptunk választ az Erstétől.
A pénzintézet szerint az árfolyamrögzítés ideje alatt minden devizahitelesnek előnyt jelent a program, hiszen az állam és a bank is vesz át terhet az ügyféltől. Ám a döntés meghozatalakor azt is érdemes számításba venni, hogy az árfolyamrögzítést követően (amikor a gyűjtőszámlahitel visszafizetési időszaka elkezdődik) az együttes törlesztési kötelezettség se jelentsen vállalhatatlan terhet. Ez utóbbi szempont szerepet játszhat az „érdektelenségben” is – jelezte a bank.
– A Budapest Banknál a jogosult ügyfelek kevesebb, mint 30 százaléka kezdeményezte az árfolyamrögzítést, ami elmarad az előzetes várakozásoktól. Ennek lehetséges okairól a bank nem végzett kutatásokat. Mivel a konstrukció meghirdetése óta több hónap állt az ügyfelek rendelkezésére, úgy véljük, aki eddig nem jelezte igényét a könnyítés igénybe vételére, ezután sem fog csatlakozni az árfolyamgáthoz – válaszolt érdeklődésünkre a Budapest Bank kommunikációs részlege. Hozzátették: e konstrukció a végtörlesztéshez képest szélesebb rétegnek kínál segítséget, hiszen az ügyfelek így időt nyerhetnek, amíg megoldást találnak törlesztési problémáikra. A bank számításai szerint egyébként egy átlagosnak mondható 7 és fél millió forintos, 2007 januárjában folyósított, 20 éves futamidejű, svájci frank alapú deviza jelzáloghitel havi részlete 381 frank. Ennek ellenértéke a napjainkban jellemző 240 HUF / 1 CHF árfolyamon 91 440 forint. A rögzített 180 forintos árfolyamon a havi törlesztőrészlet 68 580 forint lesz, tehát 22 860 forinttal kell kevesebbet fizetnie az adósnak az árfolyamrögzítés ideje alatt. A legnagyobb hazai bank kommunikációs osztályától is megkérdeztük: milyenek az eddigi tapasztalatok?
– Az OTP Banknál a 110 ezer jogosult ügyfélből eddig több mint 31 ezren igényelték az árfolyamgátat. Ez a jogosultak 28 százaléka. Az év végén megnőtt az érdeklődés, és hasonló növekedésre számítunk a módosított 2013. március 29- ei határidőt megelőzően – reagált a pénzintézet. Válaszukban azt írták: az OTP Bank már 2009-ben kidolgozta saját Adósvédelmi Programját, amely szintén évi több ezer, nehéz helyzetben lévő ügyfélnek nyújt segítséget. Az OTP-nél is úgy látják, az árfolyamrögzítés igénybevételével a következő öt évben kiszámíthatóvá válik a törlesztőrészlet, ezért a konstrukció segítséget jelenthet az adósoknak. Számításaik szerint egy átlagos (5 millió forint, 20 év) hitel esetén 14- 15 ezer forintos, tehát 20 százalékos részletcsökkenés érhető el (ez persze függ az árfolyamváltozásoktól). A konstrukciót választó ügyfeleket semmilyen banki költség nem terheli, és a közjegyzői díjat sem kell megfizetniük.