Nő a rossz hitelek aránya

Csaknem 10 százalékkal csökkent 2012-ben a bruttó hitelállomány, ezen belül viszont megnőtt a rossz hitelek aránya, növekedtek a bankokat sújtó közterhek, folytatódott a külföldi forráskiáramlás, tovább romlott a jövedelmezőség - állapította meg a BDO pénzügyi tanácsadás üzletágának elemzése.

Dercsényi András restrukturálási szakértő elmondta: prognózisuk szerint az év végére a rossz vállalati hitelek aránya jelenlegi 20 százalékról 25 százalékra nőhet. Úgy vélik, a bankrendszer jelenlegi állapota alkalmatlan arra, hogy aktív hitelezési tevékenységgel élénkítse a gazdaságot. Az, hogy a legfrissebb adatok szerint a tavalyi év végére megállt a vállalati hitelállomány csökkenése, nem változtat a helyzeten, hiszen az új hitelek döntő többsége továbbra is folyószámla- és egyéb rövid lejáratú hitel volt. Egyelőre nincs nyoma a trendfordulónak - hangsúlyozta.

Nem a forrás, a megfinanszírozható ügylet hiányzik (Fotó: Osváth Sarolta)

A bankok egyértelműen leszögezik: az új kihelyezésekhez nem a források hiányoznak, hanem a megfinanszírozható ügyletek. A helyzetet súlyosbítja a hatalmas és növekvő rosszhitel-állomány, amely az előírt céltartalék szint miatt növeli a tőkeszükségletet. A külföldi tulajdonosok a jelenlegi szabályozók mellett, megtérülési kilátások híján, 2013-ban minden bizonnyal csak a törvényileg előírt minimumig hajtanak majd végre tőkeemelést. Ezt támasztja alá, hogy a külföldi források kiáramlása a bankszektorból tavaly meghaladta a 2000 milliárd forintot. Ebből a lefelé mutató spirálból szerintünk a szabályzók megváltoztatása jelentheti az egyik kivezető utat - mondta a szakértő.  A tavalyi veszteségeket ugyanis nagyrészt a bankadó és a végtörlesztés okozta. Ezt 2013-ban  új elemként  a tranzakciós adó tetézi.

Tavaszra ígérik az új megállapodást a kormány és a bankszektor között. A szakértő véleménye szerint a hitelezést  az alapkamat csökkentése, és a kockázati felárra pozitívan ható bizalom erősítése mellett  a kamattámogatási rendszer fejlesztésével, a garancia szervezetek és az Eximbank szerepének erősítésével lehetne segíteni.

- Pozitív hatású intézkedésnek tartanánk például, ha a kormány a bankadóból a hitelekkel arányos kedvezményt vezetne be. Emellett a bankoknak házon belül kell megoldást találniuk a nyereségességük növelésére, ami a rossz hitelek hatékony kezelésével érhető el. A rossz eszközök eladása nem igazán járható út, mert fedezetekre már nincs ekkora kereslet a piacon, inkább az ügyletek életben tartása és restrukturálása lehet a cél. Ez azonban öt-tíz évet is igénybe vevő folyamat - mutatott rá Dercsényi András.