Ma "elverték" a tikot Mohán, holnap kezdődik a böjt

Fotók: Lovász Lilla

Áll Szepesvári Zsuzsa és Édesné Móni a hidegtől pirosra válva az asztal mögött és fáradhatatlanul, mosolyogva osztja a fánkokat. Új és újabb gyerekcsoportok érkeznek, ovisok hada tódul le egy éppen oda forduló csuklós buszról, a kicsinyek a fánk láttán teljesen felvillanyozódnak. "Mióta állnak itt a fánkkal?" "Á, nem tudjuk, nem is ez a lényeg", legyint a két, a 2000-es évek elején a faluba települt fiatalasszony, s a frissen feketített képű szurtospetikre mutat:

- Miattuk nagyon érdemes ezt csinálni! Még akkor is, ha ennyire hideg van...

Kétezer-nyolcszáz darab fánk és hatalmas üstnyi tea. Az asszonyok felkeltek hajnali fél kettőkor, s ki-ki nekiállt a vállalás szerinti mennyiség bedagasztásához, kisütéséhez. Vagy az idősebbje dagasztotta és a fiatalabbja sütötte -  mindegy is, egy a lényeg: a mohai tikverőzésben részt vesz egész Moha, ettől megy, működik, ért igazi hagyománnyá az egyébként le sem jegyzett népszokás. Moha ugyanis soha sem volt önálló település korábban, s hiába nyálazták át a korabeli krónikát, fia morzsát sem találtak sehol a farsangi maszkos alakoskodás helyi alakulásáról.

A Fejér Megyei Hírlap is a hatvanas évek elején kezdett róla cikkezni, Pesovár Ferenc néprajzkutató lejegyzései, kutatása alapján. E szerint hiába nem volt a tikverőzésnek messzire visszanyúló szála, a mohaiak mégis tovább vitték a népszokást, amely mára igazi, elmaradhatatlan eseménnyé nőtte ki magát a településen. Híre messzire eljutott, most már a megyén kívülről is érkeznek tikverőzést nézni vendégek, ma például Esztergomból jött egy csoport, de sokan voltak Várpalotáról is. A legtöbben mégis a közeli településekről, főleg Székesfehérvárról érkeznek, a kíváncsiak zöme pedig óvodás és általános iskolás gyermek.

Leier József szerezte az idei feketítőszert, ami bizony évek óta nem korom már, hanem grafitpor, de ne legyenek kétségeink, fog az is éppen eléggé - viszont hideg vízzel, szappannal ez kimosható legalább. Az igencsak jókedvű, minden háznál megkínált maszkák  az elmaradhatatlan szalmatörökkel és bohóccal karöltve  idén sem kímélték meg a vendégsereget, addig űztek mindenkit, míg a népség ábrázata el nem nyerte a további egészséghez és termékenységhez szükséges koromfekete színt. Ezzel véget ért a farsang, holnap Hamvazószerda, s kezdődik a Húsvétig tartó böjt.

Farsangi népszokások vannak az országban máshol is, azonban a mohainak az a különlegessége, hogy külső beavatkozás, felsőbb szervezés nélkül él évtizedek óta. Húshagyókedden a 14-20 éves legények tradicionális maskarába öltöznek, végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást. A tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, hogy a jószág termékeny legyen, sok tojást adjon.