Kunkovács László pásztorai és halászai a Forrás Galériában

A   Vörösmarty Színház  Forrás Galériájában nemrégen nyitották meg  Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas  fotóművész  és etnográfus  kiállítását. A címe:  Halászok és pásztorok.   Nagyon jó képek, de hiszen ezt Kunkovácstól  már megszokhattuk.  Azt is, hogy hitelesek a figurák, a környezet, a tárgyak.  A  tekintetekben, a mozdulatokban benne van az  ősöktől tovább öröklődött tudás.   A képek hátteréről, miértjéről pedig éppen  Kunkovács  László tartott előadást a  teátrum kávézójában. Mondandóját  Szűcs Gergely pásztorművész  színesítette énekkel,  furulyával,  illetve flótával, a fuvola ősével.

Azt mondta Kunkovács, hogy az MTI   fotósaként, majd önállóan is nagy utazó volt, bejárta   Magyarország szinte összes zugát,  kereste értékeit. Mert tele van ez az ország  érdekes, izgalmas emberekkel, az  etnográfia pedig nem más, mint földszintes történelmünk. A néprajz önismeretet  ad, ha tanítanák, sokkal jobban megismernénk és megértenénk egymást.  Erről morfondírozott a fotográfus, no meg arról, hogy a    rögzítésre, leletmentésre  kitűnő eszköz a fényképezőgép.  Ő maga  valamikor az Alföldön, a tanyavilágban kezdte, a halászatot, halászokat pedig a  Kőrösök vidékén örökítette meg, könyve is megjelent.

Kunkovács László tartott előadást a megnyitó előtt képeiről (Fotók: Nagy Norbert)

A pásztorkodás és a halászat a magyarok két ősfoglalkozása, de nem  csupán a magyaroké.  Olyanok, mint két nagy talapzat.  Fontos, hogy képekben is megmutassuk őket: a fotók hiteles valóságdarabok, és ha csak   írnak   róluk, akkor  nincs valós képünk róluk.  Jurtákat is fényképezett, távoli vidékeken, és egyszer egy rajzversenyen látta, hogy milyen, a  valóságtól elrugaszkodott  művek születhetnek, ha az alkotóiknak nincs igazi,  hiteles, látott  ismeretük.

A  Forrás Galériában a tárlatot megnyitó Radetzky Jenőné   népi iparművész megemlítette, hogy  a hatvan kép közül a pásztorvilágot  ábrázolók között   a portrék vannak többségben,  míg a  halászat  fotóin a  munkafolyamatok   kapnak nagyobb hangsúlyt. (Habár ebben a sorban is megajándékoz bennünket egy  kitűnő arcképpel.)...  Pásztorok és halászok, puszták és  vizek lakói. Közös bennük, hogy  a természet egy-egy sajátos élőhelyéhez kötődnek, mesterségük magányos, de kárpótolja őket  a végtelen szabadság, a teljesség szabadsága. Kunkovács Lászlónak több mint 120   helyen volt hazai kiállítása,  bemutatkozott  16 ország 35 városában, megírt négy könyvet. Beszédes számok,  nagy az életmű. De beszélnek róla képei is, melyek fekete-fehérben készültek, ám ettől olyan színesek.

Április közepéig láthatóak a Forrás Galériában.