Hírek

2013.04.14. 20:59

Kérdések a túlsó partra

Divat manapság ekézni az offshore-t. A szó jelentése: parton túli, parton kívüli, s azon vállalkozások tartoznak ide, melyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet.

Klecska Ernő

Felmerül itt rögtön néhány kérdés. Hol van jobb helyen a pénz? A világválságot okozó kormányoknál vagy a jövedelemtulajdonosoknál? (Én például kétlem, hogy a magyar kormányok a közjó érdekében használták, használják az általam befizetett adót.) Ha tényleg nem szolgálja a közjót, mit lehet tenni? Megoldás-e az, ha csak az offshore-ra mutogatunk ahelyett, hogy azokat a rossz kormányzati folyamatokat vizsgálnánk, amelyek miatt menekül a pénz adott országokból? (Korrupció, paternalizmus, bürokrácia, populista néphülyítés, klientúra-építés, szavazatvásárlás, politikai cukorkaosztogatás.)

Megoldás-e, ha csak mutogatunk, s nem az érintett javak forrását vizsgáljuk, s ha az ottani pénzek egy része bűnös úton keletkezett, nem a primer jelenség ellen lépünk fel? Tényleg Istentől elrugaszkodott, gonosz konstrukció az offshore? Létrejött volna például a Google és sok olyan innovatív cég, amely a jövő iparágait fejleszti, s a közjót sokkal inkább szolgálva némely kormánynál, emberek milliónak ad ma munkát, ha fejlesztési forrásait a feneketlen, átláthatatlan kormányzati zsákokba önti?

Létezik-e olyan megoldás, amivel megnyugtatóan lehet rendezni e helyzetet úgy, hogy ne sérüljön más országok szuverenitása, mégis hatékony, s ne legyen nagyhatalmi terveket dédelgető kormányok eszköze mások ellen? Mit lehet tenni az olyan rendszerekkel, amelyek nem részei a nyugati gazdasági szcénának, hiszen az iszlám világban nem is léteznek bankok? Nem a közteherviselés szükségességét akarom kétségbe vonni és a valóban tisztességtelen és jogsértő pénzmozgások támogatója lenni, de gyanús e hirtelen fellángolás.

Túl sok a független nyilatkozó, aki valójában konkrét kormányok érdekeit szolgálja. Azzal például, hogy a józan mérlegelés helyett olyan zsigeri indulatokra épít, mint az irigység, amelyekre a polgárok szabadságát korlátozni akaró, tekintélyelvű, paternalista és populista kormányzatok és a gondolkodni rest fogyasztók kinevelésében érdekelt multinacionális cégek is. Nagyobb baj az, hogy így nem a valódi kérdésekről folyik a diskurzus. Arról, hogy mi a jó kormányzás? Mi az állami szerepvállalás, a társadalmi szolidaritás kívánatos, erkölcsös és hatékony mértéke? Mi a szerepe és feladata a polgárnak mindebben, megteszünk-e személy szerint mindent?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!