Elment az Év madara - a gyurgyalagnak Fejérben van az egyik legerősebb állománya

Az idei év madara, a gyurgyalag ezekben a napokban indul el Afrika felé, bocsájtja előre Fenyvesi László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei elnöke. Tehát ősszel már nemigen találkozhatunk példányaival, mivel Európa legszínesebb madarai ilyenkor akár nagyobb csapatokba verődve költöznek.

– Mindössze 4 hónapja érkeztek hozzánk. Ez alatt megépítették fészküket, amelyet gyakran egy méternél is mélyebbre ásnak, felnevelték fiaikat, és miután megerősödtek, újra nekivágnak a hosszú útnak. Meglepő, hogy csak az év harmadát töltik minálunk. Ennek ellenére mégis ott van a hazájuk, ahol költenek. Magyarországtól északabbra már nem igen fordulnak elő.

Fenyvesi László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei elnöke

A gyurgyalagnak országos viszonylatban Fejér megyében van az egyik legerősebb állománya – hangsúlyozza a szakember. – A Mezőföldön számos löszfal és homokbánya kínál számukra költőhelyet, a Velencei-hegység gránittörmelékes völgyeiben pedig gyakran ürge módjára kaparnak üreget a földbe. A Magyar Madártani Egyesület tagjaival nyár derekán egy 8 napos vándortáborral mértük fel a Fejér megyei állományt, és a madarakat veszélyeztető tényezőket. Ekkor figyeltük meg azt is, hogy a Pákozd környéki „gyurgyókák” rendszerint az üregi nyulak közelében készítik költőüregeiket. Nem tudjuk, hogy tudatosan-e, de ilyen módon legfőbb ellenségüktől, a rókától menekülhetnek meg azzal, hogy a róka figyelmét inkább a termetesebb és illatosabb nyulak felé terelik. Klasszikus költőhelyein, a partfalakban is a rókától kell leginkább távol tartania a fészket. Tipikus eset, hogy a róka fölülről kaparja ki a nem elég meredek partfalban túl magasan készült üreget.

Fontos tudnivaló, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, ezért a költőhelyei is azok. De mit tehetünk mi a madarakért?

– Gyakran csak néhány fa, vagy bokor növi be a partfalat, melyeket időnként vissza kell vágni – ad tippeket Fenyvesi László. Sok helyen akár kézi eszközökkel is helyreállítható a leomlott partfal, de költési idő után nyugodtan lebányászhatók a fészkek is, mert a madaraknak mindig jobb az újonnan épült. Ez különösen fontos a működő bányáknál, ahol parti fecskék is tanyáznak.

A gyurgyalag sok más madárfaj számára is költőhelyet nyújt a régi, elhagyott üregekben. Ilyen a fokozottan védett kuvik, a búbos banka és a nagy ritkaságnak számító szalakóta. Utóbbi Magyarországon leginkább faodúban költ, de Fejér megyéből az utóbbi évtizedekben eltűnt. Hosszú idő után az idén újra költött egy pár a Mezőföld egyik legszebb löszfalában. E különleges élőhelyeket leginkább a rekultiváció veszélyezteti. Fontos lenne, hogy a felhagyott bányákban is maradjon egy legalább 2 m magas és 8-10 m hosszú partfal.

A gyurgyalagért akarva-akaratlan a méhészek is sokat tesznek, hiszen a táplálékának egy részét méhek teszik ki. A természettel összhangban tevékenykedő gazdák hozzájárulnak az élőhelyek változatosságához, és a hosszú távú egyensúly fennmaradásához.