Passzívház: először drága, aztán olcsó

Egy uniós irányelv szerint 2020-tól minden új építésű épületnek közel nulla energiafelhasználásúnak és hasonlóan minimális szén-dioxid kibocsátásúnak kell lennie. Azt még nem tudni, hogy a magyarországi szabályozás lesz-e annyira szigorú, mint amilyen a passzívházak „őshazájában”, Németországban van, ám a téma aktuális, a Fejér Megyei Építész Kamara ezért szervezte meg szakmai napját, amelyen a passzív házak kivitelezési, tervezési irányelveivel ismerkedtek a résztvevők. Székesfehérváron egyébként most épülnek az első, valóban passzív minősítést, „tudó” épületek. Mahler György tervezte az egyiket, aki a tapasztalatokról, nehézségeiről is beszámolt a találkozón.

Nem olyan drága, mint amilyennek sokan hiszik – talán így lehetne összegezni az első székesfehérvári passzívházat tervező Mahler György építészmérnök álláspontját, aki szerint a mostanában épülő lakóházak esetében amúgyis olyan paraméterekkel tervezik a házakat, hogy „nem sokat kell hozzátenni” ahhoz, hogy az energiafelhasználás drasztikusan közeledjen a nulla felé.

A szakember szerint az ésszerű tervezéssel csökkentett alapterülettel, olcsóbb burkolat- vagy szaniterválasztással már megspórolható az a különbözet, amennyivel egy passzívház többe kerül. Később pedig biztosan behozza az árát...Hasonló véleményen van Németh László, a Fejér Megyei Építészek Kamarájának elnöke, aki szerint éppen ezért volt szükség a keddi szakmai napra.

Székesfehérváron is megkezdődött az első passzívházak kivitetezése. Erre az öreghegyi épületre közel harminc centis hőszigetelés kerül, de a padló szigetelése, a háromrétegű ablaküvegek, a délnyugati ablaktájolás és a hővisszanyerő szellőztetőrendszer teszi igazán energiaspórolóvá az épületet – mondja Mahler Balázs. A tervek szerint tavaszra elkészül az épület, akkor élesben is lehet tesztelni (Fotó: Házi Péter)

A találkozó egyik érdekes előadását Horváth Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem épületszerkezettani tanszékének adjunktusa tartotta, akit arról kérdeztünk, érdemes-e törekedni arra, hogy az új épület elérje a passzívház minősítést. 

- Van egy „mániákus” réteg, akinek nagyon fontos, hogy a ház megkapja az igen szigorú követelményeket jelentő passzívház minősítést. Véleményem szerint azonban nem a „plecsni” a legfontosabb, hanem a masszív fal és padlószerkezet, a nagy hőszigetelés és a természetes, jó árnyékolás – vallja a szakember, aki szerint sokan „felkenték” magukat passzívház szakértőnek, ezért a hangzatos önreklám helyett érdemes inkább a független szakmai szövetségi ajánlásokra alapozni a tervező, kivitelező megválasztásánál.

Ha meglévő, hagyományos házunkat szeretnénk minél kisebb energiafelhasználásúvá tenni, annak építési technikájától, életkorától függően sokfajta módon és az épület több részén állhatunk neki. A padlásfödém és a fal szigetelése, a nyílászárócsere az első lépés, a padlóval azonban sajnos nem tudunk mit kezdeni, annak kibontása, a szigetelés elhelyezése, a padló visszaépítése túlontúl drága lenne az elért eredményhez képest.

A lábazati zónában viszont érdemes kívülről levinni a hőszigetelést. Horváth Sándor szerint ugyanakkor nem szabad az egyes részeket hőszigetelési szempontból túltervezni, ha az épület egésze „nem tudja” a szigorúbb előírásokat.

- Véleményem szerint egyébként nem az energiaárakat kellene támogatni, hanem az energiatudatos építkezést, felújítást kellene ösztönözni különféle támogatási lehetőségekkel, mert ennek segítségével az embereket valóban a spórolást segítő megoldásokra ösztönöznénk – summázott a szakember.