Mínuszokat tűrő bogár

Ritkán szem elé kerülő, ám annál érdekesebb faja hazánk rovarfaunájának a skarlátbogár, amely nevéhez hűen gyönyörű skarlátvörös színben pompázik. Az állatnak Magyarország kiemelt jelentőségű élőhelye, hiszen Európa más országaiban igencsak megritkult: nem véletlen, hogy a skarlátbogár Natura 2000 jelölő faj. Ez azt jelenti, hogy egy adott területen való jelenléte okot adhat annak uniós védelem alá vonására. Ilyen terület például Fejér megyében a – Natura 2000-es – Sárvíz völgye, amelynek fűz-kőris ligeterdei, rekettyefüzes láprétjei sok más élőlény mellett remek élőhelynek bizonyulnak a skarlátbogár számára.

– Főként az olyan puhafák kérge alatt tartózkodik szívesen, mint a fűz vagy a nyár. A lapbogarak családjába tartozó állat egyébként tökéletesen alkalmazkodott e különleges életmódhoz: feltűnően lapított, hosszúkás teste könnyen elfér a háncs és a fatest között – tudjuk meg Tallósi Béla zoológustól.

Kiderül, a skarlátbogár a legtöbb rovarral ellentétben kifejlett bogárként, azaz nem lárva alakban, hanem imágóként telel át. Ezért akár hideg időben is fellelhető, nem úgy mint a legtöbb bogár, amelyeket csak a melegebb évszakokban láthatunk. A kéreg alatt a kemény mínuszokat is átvészeli, igazi „téliesített” fajunk.

– A háncs alól csak tavasszal és ősszel rajzik ki egy rövid időre. Ám repülés közben is könnyen felismerhető, mert nem sok olyan bogarunk van, amely hozzá hasonló vörös színben pompázna. Egyedül az egyébként nem védett bíborbogárral lehetne szín alapján összetéveszteni, de ez utóbbi csak májusban jelenik meg, amikorra azonban a skarlátbogár már nem figyelhető meg. Ez a bogár egyébként ragadozó, más ízeltlábúak lárváival táplálkozik, de ínséges időkben a fatest és háncstest közti kambiumrétegből is lakmározik. Aki kirándulóként elhalt, de még lábon álló nyárfák, füzek, esetleg fenyők kérge alá nézne, jó eséllyel találkozhatna ezzel a fajjal – akár a két évig fejlődő lárva alakban, akár kifejlett imágó formában –, ám a természetvédelemmel foglalkozó szakember azt kéri, ne tegyük, hiszen a védett bogár természetes élőhelyében eshet kár.

– Az állat monitorozása éppen emiatt igen nehéz, hiszen, bár pontos élőhelyeinek feltérképezése igen fontos, meg kell elégedni azzal, hogy egy-egy megtalált egyed alapján bizonyítjuk a skarlátbogár jelenlétét. Az utóbbi évek kutatásai meglepő eredménnyel jártak, ugyanis kiderült, hogy a színpompás faj nem csupán természetes élőhelyeken, hanem épített környezetben is megtalálható: a közutak menti nyárfasorokat kimondottan kedveli – zárta szavait a szakember.

Sorozatunk folytatódik

November elején indítottuk ismeretterjesztő sorozatunkat Különleges élővilágunk címmel, amelyben hazánk, megyénk állat- és növényvilágának érdekességeiről számolunk be olvasóinknak. A bikapók, a herefojtó aranka vagy az aranysakál mind olyan élőlény, amellyel bárki találkozhat, sőt, lehet, hogy találkozott is, csak nem tudott róla. Ezen próbálunk változtatni sorozatunkkal, amely jövőre is folytatódik.