Fehérvár jövője a tét

Nem egyszerű a jó választ megtalálni a kérdésre, a Hiemer-házban rendezett konferencián mégis ezzel próbálkoztak a résztvevők. A konferenciasorozatot a győri járműipari körzet, illetve a Szent István Egyetem szervezte, hogy alaposan feltérképezze Győr és hetven-nyolcvan kilométeres körzetének lehetőségeit. A győri egyetem általános rektorhelyettese, Rechnitzer János által vezetett lbeszélgetésen a megyei közgyűlés területfejlesztési tanácsadója, Balsay István hangsúlyozta, a következő hat évben 240 milliárd forinton osztozhatnak alanyi jogon a megyei jogú városok, ám további 6-700 milliárd forint sorsa azon múlik, tudnak-e kellő mértékben lobbizni az ágazati programok esetében e városok. Nagy lesz tehát a harc a torta szeleteiért!

A logika ugyanis végre megfordult: a megyei jogú városok e tervezési időszakban maguk fogalmazhatják meg a célokat, amelyek érdekében szeretnének pályázni. Ezért készül a fehérvári integrált településfejlesztési stratégia, amelyről Gáspár Edit, a Széphő osztályvezetője beszélt. A lezajlott helyzetfelmérést követően idén tavasszal várható a stratégia társadalmi egyeztetése.

Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora arra hívta fel a figyelmet, amennyiben nincs főiskola , Fehérvár megtartó ereje drasztikusan csökkenne. Ezért sem mindegy, milyen megoldás születik a fehérvári műszaki felsőoktatás ügyében.

Szépvölgyi Ákos, a Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója szerint pedig mintha két gazdaság alakult volna ki a megyeszékhelyen: a nagy nemzetközi cégek mellett az ipari parkokban ott vannak a helyi mikro- és kisvállalkozások. Ezek azonban a várttal ellentétben nem lettek a szomszédos nagyok beszállítói, hanem más piacra dolgoznak. Lehet, hogy a műszaki felsőoktatást úgy kéne kialakítani, hogy az ő igényeiket segítse elsősorban. Szépvölgyi Ákos szerint a városnak érdemes lenne pályáznia az Európa Kulturális Fővárosa címhez hasonló Európa Sportfővárosa címre, ez óriási ismertséget hozna nemzetközi szinten is a városnak.