Egyre több céget kényszertörléssel vezetnek ki a cégbírók a piacról

Az építőipar van a legnehezebb helyzetben. Üzleti döntés meghozatala, partnerkiválasztás előtt kifizetődő tanulmányozni ezeket az adatokat

Ezt az eljárásformát 2012 augusztusától alkalmazzák a cégbíróságok, azóta idén márciusig összesen csaknem 30 000 cég kényszertörlésére került sor - tájékoztat a feketelista.hu portál.

Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett törölni egy céget, minden más felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánítása és kényszer-végelszámolása volt a legsúlyosabb szankció, ezek nagy része azonban a hiányzó vagyon miatt hosszadalmas felszámolási eljárásokba fordult át. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a költséges felszámolás helyett bevezeti az olcsóbb és hatékonyabb kényszertörlés intézményét.

A cégbíróság négy esetben rendelheti el az eljárás megindítását. Ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezi be, és határidőn belül nem terjeszt elő törlése iránt szabályszerű kérelmet; ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolás lefolytatásának nincs helye. A kényszertörlési végzés ellen fellebbezni és felülvizsgálati kérelemmel élni nem lehet.

Az eljárást megindító cégbírói végzés felhívást is tartalmaz, hogy akinek a céggel szemben követelése van, s tudja, a cég ellen bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. Annak is bejelentést kell tennie, akinek a cég tulajdonában lévő eszköz, vagyontárgy van birtokában.

A kényszertörlési eljárás alatt a társaság vezetése már nem hozhat a cég működésére vagy átalakulására vonatkozó döntést, felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. A ki nem elégített követelés erejéig ugyanis bármely hitelező 90 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlést megelőző három esztendőben felelősek voltak a fizetésképtelenség kialakulásáért. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőit a jogos követelése kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó számára tehát a kényszertörlés így elvileg nem jelenthet menekülési utat, az üzleti élet, a cégvilág viszont várhatóan tisztulhat.

A feketelista.hu szerkesztői a kényszertörlések alakulásáról megyei és városi összeállítást készítettek - tájékoztatott Iklódi András, a portál főszerkesztője. Tavaly legnagyobb számban, 1904 esetben, Pest megyei cégekkel szemben hoztak ilyen döntést a cégbíróságok. Ez a szám kisebb ugyan a megye gazdasági súlyánál, ám figyelmeztető jel, hogy az idén, alig három hónap alatt újabb 920 Pest megyei cég kényszertörlését rendelték el. Hajdú-Biharban tavaly 986 vállalkozás cégtábláját kellett ezért miatt leszerelni, az idén, az első negyedévben mindössze kilencvenét. Fejérben 2012-ben 216, 2013-ban 673, 2014-ben 232 kényszertörlés volt.