Vizslás vadászok versenye

Kürtjelre sorakoztak fel szombat reggel a Szent Hubertusz Bajnokságon részt vevő vizslás vadászok Soponyán, a Vadex Mezőföldi Zrt. Ökoturisztikai Központjában. Húszan voltak, mindannyiuk vállán sörétes puska, lábuknál pedig a vizslák. Némelyik vadász mellett kettő is.

Tapasztó Sándor, a szervezők részéről   röviden ismertette a verseny menetét, szabályait. Eszerint a két napos bajnokság során minden kutya négy futamban vesz részt, minden futamot másik területen rendeznek. A verseny résztvevőinek minden futamban 20 perc áll a rendelkezésére az adott terület levadászására. A vadász a futam során legfeljebb négy darab sörétes töltényt használhat fel, s legfeljebb  két szárnyasvadat ejthet el. Lövést csak fácán kakasra, illetve fogolyra lehet leadni. A versenyzők teljesítményét bírók értékelik meglehetősen összetett szempontrendszer szerint.

A vadászokat ezután négy csoportra osztották a   területek számának  megfelelően. A feol.hu riportere és fotósa Agócs Attila csoportvezető bíróhoz és Eppel Péter bíróhoz csatlakozott, akik közvetlenül a falu szélén, a temető mögötti részén, kevésbé nyílt, fasorokkal szabdalt kukoricatarlón végezték a versenyzők értékelését.

Elsőként Kálmán Gyula jelentkezett  vadászatra a bíróknál, akik többek közt a nála levő egészségügyi csomag lejárata, az által használ fegyver és lőszer iránt is érdeklődtek.

A versenyző, mielőtt kutyája nyakörvéről lecsatolja a pórázt, még elmondja, milyen stratégiát alkalmaz majd. Aztán elindul  a kukoricatarlón,  szemben  az uralkodó szél irányával. Mi a bírókkal kicsit lemaradva követjük.

A bajnokságban részt vevő vizslák univerzális, úgynevezett mindenes vadászkutyák. Vízben, erdőn és mezőn egyaránt jól alkalmazhatók  – tudom meg Eppel Pétertől, akinek az édesapja negyven éve kezdett vizslát tenyészteni. Egy ilyen négylábú kiképzése két évet vesz igénybe, a harmadik évben aztán már elég tapasztalattal rendelkezik ahhoz az eb, hogy a vadásznak társa legyen.

Kálmán Gyula eközben már  egy derékig érő gazzal benőtt területen cserkészi a vadat. Két fácán  felrepül, lövés azonban nem dördül.

De miért nem lőtt rá? – bukik ki belőlem a kérdés.

Tisztázzuk:  ha nádasban lennénk, ahol nem látni a kutyát, az eb feladata a vad felriasztása lenne. Itt azonban az a feladata, hogy ha megtalálta, helyben tartsa a vadat, amíg a vadász oda nem ér, és be nem azonosítja.

A  kutyák és gazdáik között meglevő összhang egyre inkább elbűvöl. A harmadik versenyző Szarka Ferenc Csővárberki Újonc nevű kutyájával. (Az ebre otthon 1070 találatot dobott ki a kereső.) Ő  például a puskájátsem töltette meg, megtörve vitte, mondván: lesz arra ideje addig,amíg a kutya állja majd a vadat.

Miközben a hatalmas lendülettel jobbra, balra vágtázó, a terepet szisztematikusan átfésülő kutya és gazdája nyomában járunk még megtudjuk:  a két teljesítménybíró kizárólag a vadászat és a vizslák iranti szeretetből, elhivatottságból vállalkozik a  versenyeken való közreműködésre.

A vizslás vadászoknak rendezett Szent Hubertusz Bajnokság eredményét  vasárnap 17 órakor hirdetik ki.