Örkény él, és fészbukozik

Persze, a telt ház annak is köszönhető, hogy a neves dramaturg, Radnóti Zsuzsa az író özvegye, akit az egypercesek biztos ízlésű múzsájaként is emlegetnek elfogadta a szíves invitálást. Radnóti Zsuzsa ritkán beszél Örkényről, a személyes dolgaikról. Ahogy korábban, az Örkény-centenárium kapcsán az esten is levetített tévéinterjúban megfogalmazta: Furcsa, skizofrén állapotokba kerülök, ha Örkényről esik szó, mert egyszerre érzem a hiányát, ugyanakkor mélységes öröm és büszkeség tölt el, ha értő módon beszélnek róla és a műveiről .

Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye Fotó: Molnár Artúr

Örkény ma is töretlenül népszerű. A centenárium kapcsán Adorjáni Panna a Látó folyóiratban azt írta: Örkény él és fészbukozik, hiszen a közösségi oldalon is lájkolják, idézik. Radnóti Zsuzsa hozzátette: Időnként elgondolkodom, hogy egyik-másik mai hír hallatán is kitűnő Örkény-egyperces születhetne. Amikor azt olvasom, hogy az új miniszter a sporttársait alkalmazta, lelki szemeim előtt megjelenik az írás címe: Futsall-csapat a külügyminisztériumban. A szöveghez persze, az ő zsenije kellene...

Az esten személyes élményekről is szó esett elsősorban Örkény írásai, lenyűgözően szellemes, ironikus magánlevelei jóvoltából. Kissé észrevétlenül, kis példányszámban megjelent ugyanis egy karcsú kötet Balatonfüreden, Levelek a Lipták-házba címmel. Lipták Gábor villája Füred legendás intézménye volt a házigazda vendégül látta a kor legjelesebb alkotóit. Örkény is sokszor járt ott, és a házigazdának, barátjának Lipták Gábornak és feleségének, Pulcsinak 1957-től gyakorta írt leveleket... De még milyeneket! Derűseket, kacagtatóakat, (ön)ironikusakat. Egyik-másik felér egy egypercessel. Nos ezekből ízelítőül felolvasott néhányat Bakonyi István s a könyvecskéből a még megmaradt példányokat az est végén vitték mint a cukrot hiszen kiderült: ez igenis hozzátartozik a gazdag életműhöz... Persze, az is kiderült, hogy a Lipták Gábornak írt könnyed hangvételű, levelek jelentős része olyan korszakban született amikor Örkény évekig nem publikálhatott. (1956-ban azt mondta a rádióról: hazudott éjjel, hazudott nappal... ) Az, hogy volt egy hely, ahol kikapcsolódhatott, ahol örömmel várták, különösen felértékelődött ebben az időben.

Mindenki azt hiszi, rengeteget lehetett vele röhögni mondta Radnóti Zsuzsa , de valójában ő igen zárt személyiség volt, nagyon sok titokkal. Olyan ember, aki ironikusan, de finom távolságtartással szemlélte a világot. mondta Radnóti Zsuzsa. Ám éppen az ő okos mondatai és egy régi Örkény-interjú jóvoltából sikerült mélyebb és hitelesebb képet festeni Örkény különleges személyiségéről.

Vitray Tamás híres tévéműsorából, az Ötszemköztből is láttunk ugyanis egy jellemző részletet. Ebben Örkény az írói útkereséséről, indulásáról mesélt. Arról, hogy egyfelől a polgári családban felnőve kitűnő nevelést kapott, s apjának az volt a kívánsága: a fia többre vigye mint ő. Közben azonban az ifjú Örkényt hajtotta a kifejezés vágya. Így aztán ahogy fogalmazott kettős életet élt, mert az új baráti kör, a filléres gondokkal küzdő írók világa más volt, mint az otthoni. Arról is beszélt, az első novelláit sorra visszautasították a lapok. Mígnem a Szép Szó irodalmi folyóiratban akadt egy ember, aki beszélgetni kezdett vele az írásáról: ő volt József Attila...

A többit tudjuk: rátalált az igazi hangjára, s megszülettek a csak rá jellemző különleges groteszk és abszurd írások amelyek persze, tele vannak humánummal. Ő maga úgy vélekedett: mindaz, amit mások humorosnak éreznek az írásaiban számára az a véres valóság...

A legkülönösebb az, hogy egész életében egy nagylélegzetű regény megírására készült ám ebből semmi sem lett. De itt vannak az egypercesek, a kisregények, a fantasztikus darabok amik ma is ugyanúgy hatnak...