Hírek

2015.09.10. 12:54

Halálában is menteni akarta utasait a legendás magyar vadászpilóta - Száz éve született Szentgyörgyi Dezső

Enying – A művelődési ház előtti terület neve mostantól Szentgyörgyi Dezső tér Enyingen. A királyi légierő legendás vadászpilótájáról B. Stenge Csaba hadtörténész emlékezett meg az első enyingi városnapon.

Házi Péter

Igazán színes, látványos programokkal várták az 1. Enyingi Városnap résztvevőit. Habár a reggeli kiadós eső némileg elmosta a Petőfi park főzőversenyére készülőket, késő délelőttől már szép idő várta az enyingieket, akik jöttek is szép számmal. Nagy sikert aratott például a Hórihorgas Hujákolók produkciója, este pedig a Honeybeast együttes szórakoztatta a nagyérdeműt Hernádi Judit lányának, Tarján Zsófiának a vezetésével.A főzőversenyre egyébként számos csapat nevezett, így három kategóriában hirdettek győzteseket. A pörköltek versenyét az Enyingi Borrend nyerte sztrapacskás kakaspörköltjével, a gulyások versenyében az Öregfiúk csapatának füstölt csülkös babgulyása vitte a prímet, az egyéb kategóriában pedig az SZMK Boszorkányok babos káposztája lett a legfinomabb.

A Hórihorgas Hujákolók a Petőfi parkban vidítottak

Az Enyingi Borkedvelők pörköltje nyerte a versenyt

A nap fénypontját azonban kétségkívül a Szentgyörgyi Dezsőről elnevezett tér avatása jelentette. Az eseményen részt vett többek között ifjabb Szentgyörgyi Dezső, a legendás Puma század két élő tagja, Frankó Endre és Szentiványi János, valamint a kecskeméti repülőezred delegációja is, amely légibázis szintén a híres pilóta nevét viseli.

– Óriási öröm, hogy a magyar királyi honvéd légierő egyik pilótájáról közteret neveznek el, s az külön öröm, hogy a 100 éve született Szentgyörgyi Dezső a „névadó” – mondta B. Stenge Csaba hadtörténész, aki felidézte a Somogy megyei születésű, de meghatározó gyermekéveit Enyingen töltő későbbi pilóta életét.

A repüléssel a börgöndi reptéren megismerkedő Szentgyörgyi Dezső 1939 márciusában esett át a tűzkeresztségen, 1942 kora nyarán került ki a keleti hadszíntérre, majd a Pumák között is folytatódtak sikerei, a háborút kétszáznál is több bevetéssel és közel harminc igazolt légi győzelemmel fejezte be. 1950-től 1956-ig börtönben ült, s egy legenda szerint, amikor szabadulása után a Malév elődjénél az orosz vezetőség meghallotta, hogy hány orosz gépet lőtt le, azonnal felvették, mondván, a polgári légiforgalomban is kiválóan megállja majd a helyét. 1971-ben a koppenhágai járattal azonban egy speciális léágáramlásba, microburstbe keveredett, s a gép lezuhant. Amint B. Stenge Csaba felidézte: a boncolás megállapította, hogy Szentgyörgyi Dezső nem a becsapódástól halt meg, hanem szívizomszakadástól. Olyan erővel húzta a repülő kormányát, hogy mentse az embereket, hogy több izma, köztük a szív- és karizma is elszakadt.

Viplak Tibor polgármester, mögötte Szentiványi Dezső és repülőgépe

A Puma század pilótái, Frankó Endre és Szentiványi János a téravatón

– Mit üzen nekünk az ő élettörténete? Azt, hogy a hősök közülünk is kikerülhetnek, hogy munkával, becsülettel messzire el lehet jutni, hogy tiszteld ellenfeledet és ne ellenségként bánj vele, hogy elveidet akkor se add fel, ha az hátrányokkal jár – fogalmazott Viplak Tibor polgármester, aki a pilóta fiával együtt leplezte le a tér névtábláját, amelyről Szentgyörgyi Dezső örök példaként tekint ifjúkori éveinek soha nem felejtett helyszínére.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!