Megfürödtek a nádvágók

-A Velencei-tavat 1000 hektárnyi nádas borítja, abból 600 hektárnyit lehet aratni. A többi a természetvédelmi, illetve az ökológiai védelem alatt álló területen van, s ott nem végezhető nádvágás. Az optimális persze, az volna, ha a vágásra kijelölt nádasok mindegyikét háromévente le lehetne aratni, ezt azonban a kellő vastagságú jég hiánya miatt, nem mindig lehet teljesíteni. Szerencsére, a természet e téren is megteremti az egyensúlyt, s annak ellenére, hogy nem tudjuk betartani a növény megújulását segítő vágásforgót, a nádasok minősége nem romlott, sőt, vannak újonnan nádasuló területek is. A tó vízminősége pedig kifejezetten jó, nem sínylette meg, hogy helyenként lábon maradt a száraz nád – mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak Tóth Sándor , a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese.

Az idén különösen jó minőségű nádat takarított be a Dostál család nevével fémjelzett csapat. A családfő évtizedek óta foglalkozik nádvágással és nádtetők készítésével, az utóbbi években pedig már a diplomás Károly és a szakmunkás Dávid fia is vele dolgozik Fotó: Borbély Béla

A nádat ipari használatra, nádtetők, nádszövetek, nádpallók készítésére és vízminőségvédelmi célból aratják. A munkát a vízügyi igazgatóság, illetve a tavat és környékét magába foglaló nemzeti park szakemberei, illetve külső vállalkozók végzik. Tóth Sándor tájékoztatása szerint ebben a nádvágási szezonban hét vállalkozó kapott lehetőséget a tónál a nád aratására. Köztük volt a sukorói Dostál Károly is, aki Károly és Dávid fiával dolgozik. Nekik „bejött” a mostani nádvágó szezon. 11 hektár aratását vállalták, s a terület több mint 90 százalékát le is aratták. Igaz, keményen dolgoztak, az első fagyok beálltától, az idény végéig szinte minden napot a parton, illetve a tavon töltöttek, s igyekeztek minden négyzetméterről betakarítani a „termést”.

Nem csak a szárazon álló nádasokat vágták, amint beállt a tó, kis gépükkel azonnal rámentek a jégre. Be is szakadt többször alattuk, de a „fürdéseknek” szerencsére, nem lett következményük. Igaz, rutinosak is már az ilyen „balesetek” kezelésében: az átázott ruhát gyorsan szárazra cserélik, – minden eshetőségre számítva, mindig több váltás cipővel, ruhaneművel mennek dolgozni – , forró teával felmelegítik magukat és folytatják a munkát.

S mivel a családfő csaknem húsz éve gondozza, vágja ugyanazon a területen a nádat, a növény meghálálja a kíméletes, szakértő munkát. A mostani télen különösen jó minőségű, acélos, vörös tövű náddal fizetett a gondjaikra bízott nádas rész. Dostálék igyekeztek is minél több kévét betakarítani, szükségük van ugyanis szinte minden nádszálra, mivel a következő hónapokban számos nádtető felrakására, illetve javítására van megrendelésük. A nádaratást – akár enyhe, akár kemény a tél – a hatályos jogszabály szerint február 15-ig be kell fejezni azért, hogy a gépek és a tavon dolgozó emberek ne zavarják a nádi tanyájukon már költő, avagy költéshez készülő madarakat.