Júliustól szigorodik a kazáncsere, nemsokára a konvektorokat is ki kell dobnunk?

Arra kért minket, járjunk utána, mi a kötelező és mi nem. Nos, ez nem is volt olyan egyszerű, a konvektorok esetében hosszas telefonálgatás után derült csak ki, hogy 2018-ig „haladékot” kaptak, a fűtési célú kazánok és a vízmelegítők esetében viszont tényleg július a szigorítás hatályba lépésének időpontja.

– Valóban sok a félreértés a szigorodó előírásokkal kapcsolatban, de a legfontosabb az, hogy a hűtő- és mosógépekhez hasonlóan a fűtőberendezéseknél is bevezették az energiacímkét, amely a hatásfokról ad információt. Idén júliustól csak A kategóriás vagy még jobb kazánokat lehet újonnan beépíteni, szűk két hónap múlva már nem lehet beüzemelni és forgalomba hozni sem a 86 százalékos hatásfokúnál rosszabb készülékeket – mondja Somogyi László gázszerelő szakember, aki csak tegnap három új kazánt helyezett üzembe. Sokan ugyanis, akiknek a kazánja már elég rossz állapotban volt, a szigorodás miatt előre hozták a kazáncserét, hiszen még lehetőség van a „hagyományos” kazánok felszerelésére. A szakember szerint ennek legolcsóbb módja az egyszerűsített készülékcsere, amelyre akkor van lehetőség, ha a korábbi kazánnál nem nagyobb teljesítményű másikat szerelnek fel és a gázvezetékhez sem kell hozzányúlni. Egy ilyen cserét nagyságrendileg 250 ezer forintból meg lehet úszni.

Fotó: a szerző

Július 1-től viszont gyakorlatilag csak kondenzációs kazánokat lehet újonnan üzembe helyezni, amelyek nagyjából 250 ezer forintnál kezdődnek, de ehhez hozzá kell számolni a kémény átalakításának költségét is, hiszen ezek a készülékek nem a ház belsejéből, hanem a kéményen át, kívülről szívják be az égéshez szükséges levegőt. Mindent összevetve így közel félmillióba kerülhet egy ilyen komolyabb átalakítás.

Az azonban tévhit, hogy a konvektorokra is vonatkozna július 1-től a hatásfok-előírás! Ezek ugyanis érdekes módon egy másik kategóriába tartoznak, az úgynevezett lokális helyiségfűtő berendezések csoportjába, amelyekre a 2015/1188/EU rendelet vonatkozik. Ez viszont 2018. január 1-ig haladékot ad, akkortól kezdve lesz kötelező a jelenleginél jóval kedvezőbb hatásfokú készülékeket üzembe helyezni, s energiacímkével ellátni. (Az egyelőre kérdés, miként lehet a konvektoros működési elven alapuló készülékek hatásfokát feltornászni, de a lényeg: bárki bármit is mond, egyelőre ezeket nem kell lecserélni! Ezeket a készülékeket ráadásul viszonylag egyszerű életben tartani, így valószínűleg 2018 után is túlsúlyban lesznek a régi konvektorok.)

A vízmelegítők esetében viszont ugyancsak a most júliusi határidő a választóvonal: mindegy, hogy átfolyós vagy hőtárolós melegítőről van szó, ugyanúgy kötelező rájuk az energiacímke, mint a kazánokra és ugyanúgy július 1-ig lehet az eddigi szabványnak megfelelő készüléket árusítani, felszerelni. Nyártól tehát csak energiacímkével ellátott és az ERP illetve ELD követelményeknek megfelelő vízmelegítőt találhatunk majd a boltokban.

A követelmények egyébként elég bonyolultak és áttekinthetetlenek, a ruhákhoz hasonlóan 3XS és 4XL közötti jelölések kerülnek a bojlerekere az előállított vízmennyiségtől függően, de mindegyik „méretnél” más a hatásfok követelmény. Ezen kívül a zajkibocsájtás mértéke is befolyásolja a minősítést. Ilyen készülékek egyébként már most is kaphatóak, 70 ezer forintnál kezdődik az áruk, a turbós működésűek pedig a százezer forintot is felülről verik.