2017.02.16. 17:41
Enyingi borkedvelők: „Cimbora, ma rád köszöntöm a legelső poharam!”
Enying – Kedvet, mértéket, példát, erényt és kitartást. A borkedvelők rendje második alkalommal rendezte meg születésnapi bormustráját a Vas Gereben Művelődési Házban. Beszámoltak munkájukról, előadásokat tartottak, borlovagokat avattak, bemutatkoztak a gazdák.
Az Enyingi Borkedvelők Rendje a helybéliek mellett balatonkenesei, csókakői, dégi, lajoskomáromi, lepsényi, mezőkomáromi, mezőszentgyörgyi, móri, szabadhídvégi és székesfehérvári borbarátait is köszöntötte a derűs délutánon.
Tiszteletét tette a rendezvényen Viplak Tibor, a város polgármestere és Győrfi Károly, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alelnöke, a Kelet-balatoni Borlovagrend elnök-nagymestere.
A Balatonkenesei Kelet-balatoni Borrend (b), a Székesfehérvári Noé-hegyi Szent István Borlovagrend, a Csókakői Szent Donát Borrend és hátul az Enyingi Borkedvelők Rendje Fotó: V. Varga József
A szőlő növényvédelméről Tóth István kaposvári növényvédelmi szakmérnök tartott előadást. Bor és művészet címmel Azurák Mihály borirodalmár és borversíró tolmácsolta gondolatait a nemes nedűről versben és prózában, majd Boros mindenség című verseskötetét dedikálta.
A 2014 novemberében alakult borkedvelők rendjének beszámolója eltért a megszokottól, ugyanis színes filmbejátszásokkal, fotókkal, grafikai elemekkel tűzdelt, dalbetétekkel hangsúlyozott vetített képes formában adtak számot küldetésükről, tevékenységükről.
Nagy József Ödön főpohárnok bordalokkal invitálta a népeket Fotó: V. Varga József
A mezőföldi kisváros borkedvelők rendjének tagjai összetartóak, elkötelezettek cselekedeteikkel, a hagyományokat tiszteletben tartva igyekeznek környezetüket gazdagítani, szebbé, jobbá, értékesebbé varázsolni. A rend tagjaira a példamutatás, a közösségben rejlő alkotóerő, az értékteremtés jellemző.
Az Öreghegyen termelt szőlő, és az abból készített bor történelme több száz éves múltra tekint vissza. Leírások, történelmi feljegyzések őrzik a szőlőtermesztés hagyományait, Enying borkultúráját. Az 1760-as katonai térképen már feltüntették a szőlőhegyet.
– A szőlőtermesztéshez kedvet, a kulturált borfogyasztáshoz mértéket, az értékteremtéshez példát, a hagyományőrzéshez pedig erényt és kitartást hirdettünk – emelte ki Pallag Mihály alapító elnök-nagymester.
– Fontosnak tartjuk az emberi kapcsolatok tiszteletét, az egymás iránti szeretetet lovagias magatartásunkkal kívánjuk óvni, védeni és gazdagítani. Úgy ítéljük meg, hogy közvetlen környezetünk akkor változik számunkra kedvező irányba, ha mi magunk teszünk érte. Az értékteremtéshez csak a legőszintébb emberi megnyilvánulással tudunk hozzájárulni.
A borlovag-avatási ceremónián – a díszpalástot öltött borlovagok sorfala előtt és Csapó Edit borkirálynő közreműködésével – Pallag Mihály elnök-nagymester borlovaggá ütötte Iker Istvánt (Enying) és Győrfi Bertalant (Papkeszi).
„Cimbora, ma rád köszöntöm a legelső poharam! A barátság éljen köztünk ” – invitálta dalban (selmecbányai bordalok) Nagy József Ödön főpohárnok a vendégsereget a terített asztalokhoz.
A bormustrán a házigazdák és vendégeik vonultatták fel nemes nedűiket, bemutatkozott boraival számos gazda, számos pince. Az asztaloknál körben régi és új ismerősök kínálták boraikat: oldalt a kenesei Keresztes Jánossal váltottunk szót, amott Zsuppán István, a lepsényi borbarátok elnöke már a tavaszi borversenyüket ajánlotta.
A Batthyány gimnázium diákjai közösségi szolgálatukat teljesítették önkéntesként a boros rendezvényen.
