"Kerekasztalnál" vitatták meg a turizmus aktuális ügyeit

A szakmai érdekképviseletek, a turisztikai vállalkozások és a számos kapcsolódó szervezet és szolgáltató ágazat vezető szakemberei a hagyományteremtés szándékával „kerekasztalnál" vitatták meg a turizmus aktuális ügyeit.

Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, a rendezvény főszervezője megnyitójában arra utalt, hogy a turizmusnak évente három meghatározó eseménye van: a minden évben február 1-jén megrendezett Turizmus Gála, amelyen a szakma kimagasló személyiségeit köszöntik, a második az Utazás kiállítás, amelyen a termékkínálatot mutatják be, és Turizmus csúcstalálkozó, amelynek résztvevői a turizmus fontos ügyeinek összefoglalására vállalkoznak.

- Nem panasznapot tartunk - emelte ki Gulyás József -, hanem a „kerekasztalnál" kialakított javaslatokat, illetve témákat a kormány számára egy csomagban foglaljuk össze, és megfontolásra átadjuk a kormánynak - mondta.

Az idei csúcstalálkozón hamar kiderült, hogy a tavaly felvetett kérdések az idén is aktuálisak. A szakma vezetői elsőként az állam szabályozó szerepével foglalkoztak. Marjai Gyula, a VOSZ Közép-Magyarországi Regionális Szervezetének (KMRSZ) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnöknek az MKIK-ban elmondott gazdasági évadnyitó beszédére utalva, amelyben évi 5 százalékot meghaladó növekedést prognosztizált a következő évekre, ösztönző szabályozási feltételeket sürgetett.

Gondos Borbála, az EDUTUS Főiskola tanára, Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, Pintér Katalin, az Onyx étterem vezetője és Kelecsényi Ágnes, a Turizmus Kft. marketingigazgatója Fotó: KKVHáz

Megemlítette egyebek közt, hogy a turizmusban 5 százalékos adókulcsot tartanának ösztönzőnek, megfontolandónak tartaná a reprezentációs adó eltörlését és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum újragondolását az ágazatban.

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke a deregulációval és a bürokrácia csökkentésével egészítette ki a „kívánságlistát." A teljes turisztikai szektort át kellene világítani, egyebek közt az áfa megfelelő mértékének meghatározása miatt - javasolta. Ismét felmerült, hogy a turizmusnak, bár a magyar gazdaság húzóágazata és jelentős tartalékai vannak, nincs önálló kormányzati képviselete/minisztériuma.

Több hozzászóló kifejezte reményét, hogy a Magyar Turisztika Ügynökség új feladatkörében egységes irányítást képvisel majd. Ez azért is fontos lenne, hogy „ne ugráljanak a koncepciók" - hangsúlyozta Karsai Árpád szakértő, a Turisztikai tanácsadók szövetségének elnöke. Magyarics Gábor, a Magyar TDM szövetség alelnöke az új turizmusfejlesztési törvény változásainak a régiók helyett a térségek és ezek között is kiemelt térségek értelmezésére, és főleg a fejlesztésekre vonatkozó új lehetőségek értelmezésére hívta fel a figyelmet. Felmerült az egészségturizmus eddig kiaknázatlan szegmenseinek fejlesztése, a kongresszusi turizmus fellendüléséhez szükséges nagy befogadású kongresszusi központ 20 éve halogatott megépítése. A szakemberek nem tartották szerencsésnek a cafetéria és a Szép Kártya idei átalakítását, amelyek a turizmus számára piacot jelentettek. A turisztikai vállalkozások finanszírozására - osztrák példa alapján - szükséges lenne egy turisztikai bank létrehozása is, mivel az állam egyre inkább kivonul a turisztikai beruházások támogatása mögül, az EU-pályázatok sem preferálják ezeket, tehát rövid időn belül piaci alapon kell a fejlesztési elképzeléseket megvalósítani. Kelecsényi Ágnes, a Turizmus Kft. marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres ország-marketing nem nélkülözheti az állam szerepvállalását.

A kis- és középvállalkozások egyébként is hátrányban vannak a pályázatoknál, amelyek gyakorlatilag a nagy, tőkeerős vállalkozások számára nyújtanak kedvezményeket. A magyar turizmus versenyképessége ma már nem megfelelő, ehhez fontos feltétel a szakképzés magas szintre emelése is.