Segítség, széncinege költözött a postaládámba!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető. A postaládákba épül fészkeket a napi használat során bedobott küldemények fizikailag is veszélyeztetik.

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerét több tényezőnek köszönheti: változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat is tartalmaz a tápláléklistája (törpedenevérek, énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya), szapora (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár késő ősszel), valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is képes és hajlandó beköltözni. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már cinegefészket kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.

Fotó: MME/Orbán Zoltán

A madarak beköltözése billenőajtós bedobónyílású levélgyűjtővel előzhető meg. A megépült fészek a postaláda használatának ideiglenes felfüggesztésével, alternatív levélgyűjtő felszerelésével és a postást tájékoztató kiírás kifüggesztésével védhető meg. A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mesterségesodú-kihelyezések is segítik. Az őszi fő időszak mellett a február-március a második legfontosabb időszaka a kampányszerű, akár tömeges odúkihelyezéseknek.