Csak a fővárosban ingáznak többen - Sok vállalkozó maga oldja meg beosztottjai Fehérvárra jutását

Ötvenezren ülnek buszra, vonatra vagy autóba reggelente, hogy időben beérjenek a megyeszékhelyen lévő munkahelyükre, iskolájukba. Csak a fővárosba ingáznak ennél is többen.

Egy település, ahova sokan járnak be dolgozni, tanulni, gazdaságilag erős, sok munkahellyel bír, többel, mint a város munkaképes lakossága. Amely település viszont kimarad az ingázás - némiképp embert próbáló - létmódjából, leszakadóban van. Ez utóbbi jelentheti azt is, hogy a térségben nincs hova bejárni dolgozni, vagy éppen rosszak a közlekedési lehetőségek. Erre Fejérben nincs példa.

A városiasodást vizsgáló egyedi felmérés szerint 267 ezer fős Székesfehérvár teljes vonzáskörzete. Utazás nap mint nap
Fotó: FMH-archív

Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór az ún. lüktető Magyarország részei, e városokból viszonylag kevesen járnak máshová dolgozni, ám rengetegen ingáznak befelé.

Amíg a lüktető városok, vagyis a foglalkoztató központok (Budapest, a megyeszékhelyek, jó néhány megyei jogú város és egykori iparváros, jelenlegi turisztikai központ) az ország népességének negyven százalékát adják, addig ugyanezen városok a munkahelyek számának közel hatvan százalékát. A 2011-es népszámlálási adatok szerint egymillió-háromszázezer ember nem a lakóhelyén, hanem másik településen dolgozik.

Országosan az ingázókat fogadó nagyvárosok közül a lakosságszámhoz viszonyítva Székesfehérvár ad munkát a legtöbb embernek. Ha elfelejtjük az arányosítást, akkor is csak Budapest előz be, illetve Győr és Miskolc említhető egy napon.

Ezt látva nem csoda, hogy Székesfehérváron a közbeszéd állandó része a közlekedés. Az útépítések, felújítások, az oktatás, a munkahelyteremtés beruházásai nemcsak Székesfehérvár lakosságát, hanem az agglomerációban élőket is szolgálja. A megyeszékhelyen 110 ezer embernek van állandó lakcíme vagy tartózkodási helye. Ha ebből ténylegesen nem is él mindenki Fehérváron, az ingázókkal együtt a város napi népessége akkor is eléri a 150 ezer főt. Az OECD városiasodást vizsgáló egyedi felmérése szerint egyébként 267 ezer fős a teljes vonzáskörzete Fehérvárnak.

Győrffy Viktória, a Sapa Profiles Kft. HR-igazgatója elmondta: a cég 552 fehérvári és 850 nem fehérvári dolgozót alkalmaz. Fejér megyén belül Sárbogárdról, míg a megyén kívül a Zala megyei Becsehelyről érkezik a legtávolabbról ingázó munkaerő.

- Külön munkásjáratról nem beszélhetünk, mert a vállalat nem szerződött vállalkozóval. Az viszont kiemelendő, hogy vállalkozók oldják meg a dolgozók szállítását, akik lényegében saját maguknak szervezik az utakat - mondta a HR-vezető.

A vonattal vagy busszal járó dolgozók költségét a cég 100 százalékban téríti, míg az autóval ingázóknál a törvény által támogatotton kívül plusz összeggel is hozzájárulnak a bejáráshoz. Van, aki 6-14, 14-22 és 22-6 óra között dolgozik a gyárban, de akad olyan is, aki 12 órás munkarendben, 6-tól 18 óráig.

Amint Sas Erikától, az Arconic-Köfém Kft. CTO-specialistájától megtudtuk: hozzávetőlegesen 55-45 százalék a fehérvári és a nem fehérvári lakhellyel rendelkező kollégáik aránya.

- A vállalati szabályzatnak megfelelően a nem székesfehérvári illetőségű dolgozóink négy munkába járási támogatás közül tudnak választani. A menetrend szerinti vonat- és buszjáratok mellett magán busztársaságokkal is kapcsolatban állunk, akik a környékbeli településekről szállítják be a dolgozókat. Aki az említett lehetőségeket munkarendje vagy egyéb más ok miatt nem tudja igénybe venni, saját gépkocsival is megoldhatja a munkába járását, ezt is támogatja a vállalat.

Saját buszjárattal nem rendelkezik a cég.

- Jelenleg Szegeden, távmunkásként dolgozó kollégánk havi egy-két alkalommal személyesen is bejön dolgozni. Ő lakik legtávolabb Székesfehérvártól. Mindennapi munkavégzésre Budapestről is viszonylag sokan járnak be, ami 60-70 kilométert jelent. Ennél nagyobb távolságról, a körülbelül 80 kilométerre fekvő Komáromból jár be még dolgozónk - tette hozzá Sas Erika.

Bognár János polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy Igar harminc kilométeres körzetében nincs munkahely, ezért mintegy hetven személy ingázik céges munkásjáratokkal három műszakos munkarendben a nagyobb vállalatokhoz. Járnak Dunaújvárosba, a Hankookhoz, valamint Székesfehérvárra a Densohoz, a Harmanhoz, a Videotonhoz.

Bognár János (Igar)
Fotó: FMH-archív

- Helyben mintegy ötvenen dolgoznak különböző szolgáltatóknál, illetve a mezőgazdaságban, a szőlészetben, valamint az O.Z.O.R.A. fesztivál területén - emelte ki az elöljáró. - A településünkön sajnos még így is 120-130 munkanélküli álláskereső él, akik nem tudnak elhelyezkedni.

Nagylókról az ingázók zöme Székesfehérvárra, valamint Budapest irányába (Százhalombatta, Érd, Kelenföld, Déli pályaudvar) jár nap mint nap - mondta el kérdésünkre Tóth József polgármester. Ezen kívül Sárbogárdon és Szabadegyházán is többen dolgoznak. A napi ingázás mintegy 100-110 lakost érint a faluban. A munkavállalók többsége autóbuszos munkásjárattal vagy vonattal, ritkábban saját autójával utazik a munkahelyére.

Tóth József (Nagylók)
Fotó: V. Varga József

Fejér megye legdélebbi településéről, Vajtáról az emberek általában Székesfehérvárra és Dunaújvárosba járnak dolgozni, néhányan Paksra és még távolabb, Szekszárdra. Bizony, nem kevés időt töltenek utazással.

Térmeg György (Vajta)
Fotó: FMH-archív

Térmeg György polgármester pontos létszámot nem tudott mondani, de úgy ítéli meg, hogy mintegy ötvenen ingáznak naponta a "déli végről". A regisztrált munkanélküliek számáról is csak tájékoztató adatot tudott közölni, ami körülbelül 25-30 fő.

Nem csak a kényszer az ingázás oka

A rendszerváltozás utáni években az ingázás jelensége a szocialista ipar egyes jelentékeny tényezőinek visszaesése miatt csillapult. Gazdasági fejlődést mutat, hogy a kilencvenes évek közepétől új erőre kapott az ingázás. A sok autó, a csökkenő utazási költségek, a gyarapodó munkahelyek megindították az utazási hajlandóságot. A bejárás persze lehet tudatos vállalás is; sokan költöznek vidékre a nyugalmasabb lakóhely öröméért, azonban életvitelük továbbra is a városhoz köti őket.