Külföldre megy a szakmunkás - "Sokat kell dolgoznom ahhoz, hogy ilyen szegény lehessek"

A 19 éve képzéssel foglalkozó Tréning Stúdió vezetője, Sörösné Fekete Zsuzsa mutatja statisztikáikat: évente
12-14 gépkezelő csoportjuk végez targoncavezető, emelőgépkezelő és földmunka-gépkezelő szakmában, kb. 250-300 fő részvételével. Ebből 45-50 fő, azaz a végzettek 15-20 százaléka kér az OKJ-vizsga után EuroPass bizonyítványt a tervezett vagy azonnali külföldi munkavégzéshez.

- Évente két csoport hegesztő, 30-32 ember végez, ők zömében saját maguk finanszírozzák a képzést, 90 százalékuk el is megy, főképpen Németországba és a Benelux-államokba, ahol havonta 2000 eurós fizetéssel számolhatnak. Konkrét példánk volt: még az OKJ-s papír sem volt öt diákunk kezében, a tanfolyam végén egy hétvégén beültek a kocsiba, kimentek próbamunkára egy külföldi érdekeltségű céghez, majd két nap után hazajöttek, átvették a bizonyítványt, s a következő hétfőn már kint kezdtek 2400 eurós fizetéssel.

Kevesen vannak, keresett szakma a hegesztőké, de a fizetések nem érik el a németországi, ausztriai színvonalat Fotó: Koppán Viktor

Sörösné Zsuzsa hozzáteszi: ezt még úgy is vállalják az önerőből végzett hegesztők vagy földmunkagép-kezelők, hogy tudnivaló, külföldön sincs kolbászból a kerítés, a kintlétnek borsos költségei vannak, és emiatt nem mindig sikerül annyit spórolni, amennyit az ember szeretne. Emiatt mindig érdemes átgondolni, megéri-e valakinek 2-3 évig távol lennie a családjától?

A családalapítás és a gyermeke születése hozta haza a 15 évig német és osztrák megrendelőknek dolgozó, a szakmáját oktatóként is továbbadó Toldy Zoltán hegesztőt is. A nemsokára 40 esztendős szakember nem akart távolsági apuka lenni, így másfél éve ismét Magyarországon dolgozik. Ő a kapcsolatrendszer hiányát és a vállalkozókat sújtó terheket látja a gyarapodás fő akadályának. Kisebb összegű, de kedvező feltételű hitelt nem talált a bővüléshez, s úgy tapasztalta, itthon a szezonális munkákban sincs igény a minőségibb, ehhez mérten magasabb árú szolgáltatásra.

- Ha igaz lenne, amit mindenhonnan hallani itthon a szakemberek visszacsábításáról, akkor nekem most igen jól kellene élnem. Ehhez képest azt látom, hogy a tanítványaim is elmennek külföldre. Nem titok, mindennel együtt 1200 eurónál többre itthon nem számíthat az ember havonta ebben a szakmában. Szakmabeli ismerőseim a távozásukat tréfásan azzal szokták indokolni, hogy túl sokat kell dolgozniuk itthon azért, hogy ilyen szegények maradhassanak.

- Két hete indítottunk hegesztőképzést újra, volt, aki már a legelső órán megkérdezte, mikor kaphatja meg
az EuroPass igazolványt - mondja Sörösné Zsuzsa. - Munkaközvetítő cégek is rendszeresen megkeresnek minket, hogy javasoljunk embert a megbízó cégekhez, de egyszerűen nem tudunk.

A képzőhely vezetője szerint az is probléma, hogy hiába szerez meg saját zsebből 250-300 ezer forintot kifizetve mondjuk egy wolframelektródás hegesztői képzést valaki, a cégek egy nemrég kelt NAV-állásfoglalás szerint csak a szabályos iskolarendszerben megszerzett végzettséget sorolhatják be a szakmunkás minimálbéres kategóriába. Az első és második szakma megszerzése ingyenes ugyan, de csak akkor, ha szakképzési centrumban történik. Ez munka mellett nem kivitelezhető. Más, érettségire épülő OKJ-s tanfolyamokról kevesen távoznak külföldre, mert az előadói, technikusi szakmák a magyar jogszabályok ismeretére épülnek.