Public Art a Szent István Parkban: négy nap alatt születnek az installációk, szobrok

Öt éve, amikor a parkot felújították, azt is vállalták, hogy élettel töltik meg a közösségi teret, programok színhelyévé a ligetet. Az egyik visszatérő program nyaranta a Public Art. Ezt Mosberger Róberttől tudjuk, aki egyfelől alkotó emberként van jelen, másfelől ő a program szervezője. Azt mondja, nem könnyű feladat négy nap alatt látványos, kifejező munkát készíteni. Robi fotográfusként ismert, de nem áll távol tőle a bronzöntés és a faragás sem: most egy kiszuperált zongorát alakít át világfává. Itt-ott átfaragja, s úgy gondolja, a húrjain ki-ki dobolhat is. A világfa összeköti a lentet és a fentet, az anyagit és a szellemit, most a hangok révén is létrejön ég és föld kapcsolata.

Kelemen Marián Éva amerikai nyalókára emlékeztető tárgyakat készít. Azt mondja, a gömb különleges térforma, a gyerekek is nagyon kedvelik. Felfújt lufira kerül a kasírozott papír, a "nyalóka" belseje persze üreges, a szára pedig partvisnyél lesz. Legalább hatot készít, különböző színekben, és a parkbéli játszótér környékén helyezi el őket. Bízik benne, hogy figyelmet keltenek majd, hiszen a Public Art a lakókhoz, a móriakhoz szól. Éva egyébként festőművész, és már több korábbi találkozón részt vett. Akkor is igyekezett olyan műveket létrehozni, amelyek felkelthetik az érdeklődést. Tavaly sváb diós süteményt "mintázott" meg nagy méretben, mellé a receptjét is kiállította.

Kelemen Marián Éva és az "amerikai nyalóka"

A szintén dunújvárosi Rohonczi István, azaz Roho is visszatérő vendégnek számít Móron. Azt mondja, kellemes a környezet, és jó barátokra talált itt. Számára az is rokonszenves, hogy a parkban az emberek szeme előtt készülnek a művek, az arra járók akár szóba is elegyedhetnek az alkotókkal. Rohó térinstallációja négy lebegő hasábból áll majd. Emberi alakokat, viszonyrendszereket jelenít meg ez a festett faplasztika. Ez a téma Rohót nagyon foglalkoztatja: úgy érzi, az ember próbál ugyan olykor megkapaszkodni a másikban, mégis leginkább egyedül van...

Láposi Gabriella szobrász avar mintákat fest a fára, mésszel. Ezeket a mintákat kisebb avarkori tárgyakon - szíjvégeken, lószerszámokon - találták meg a régészek - ő viszont a motívumokat felnagyította. A fákat ősszel szokták mésszel lekenni, hogy megóvják a kártevőktől. Azzal, hogy mésszel viszi fel az ősi mintákat, a fák fizikai védelmén túl jelképesen a szellemi hagyományt is óvja - mondja az alkotó, aki a földre terített, szintén mésszel festett mulcson folytatja a mintákat.

Kereszty Soma munkáját a szél görgette növény, az ördögszekér ihlette

Kereszty Soma szobrász munkáját az ördögszekér inspirálta. A növény, a mezei iringó ugyan mélyre ereszti a gyökerét, ám a nyár végén leszakad a tövéről, és elszáradva, széltől hajtott "ördögszekérként" terjed tovább. Ahol jobb életfeltételeket talál, elszórja a magját, és újra gyökeret ereszt. Soma ördögszekere vasból hegesztett gömbölyded forma: a szerkezetet élőnövénnyel borítja majd, és úgy tervezi, a formát belülről lehet kézi erővel hajtani. Az emberi meghajtású ördögszekér egyfajta szimbólum is. Jelzi, az ember olykor csak ideiglenesen tud valahol gyökeret ereszteni. Megesik, hogy kénytelen jobb életfeltételeket keresni magának...

Úgy tudjuk, Pintér Balázs mini édent, Manner Zsuzsa a park használatához kedvet csináló táblákat készít - velük éppen nem találkoztunk a parkban, de a szabadtéri munkahelyüket látva megállapíthattuk: ők is nagyon készülnek a ma esti tárlatnyitóra.